Húsvét 3. hete. szombat – ApCsel 9, 31-42; Jn 6, 60-69 Hogyan gondozzuk (kamatoztatjuk-e = hasznosítjuk-e a közösség javára) Istentől kapott adottságainkat? A szentleckében Lukács úgy jellemzi a palesztinai területen megalakult apostoli Egyházat, hogy 1.az „Úr félelmében” élt, 2. a Szentlélek vigasztalása töltötte el. Mit foglal magába „az Úr félelme”? Amikor Izaiás próféta a Messiásról…
Csütörtök húsvét 3. hetében – Jn 6,44-51 – Mennyire vagyunk annak a tudatában, hogy Jézus a „közösségi életünk kenyere” = kapcsolataink éltetője? Mit jelent az, hogy Jézus „az élet kenyere”? Ezen a héten erre a kérdésre keressük a választ. Magáról az „életről” annyit mond(ha)tunk, hogy az élet forrása a Szentháromságban és a teremtésben is az…
Húsv. 3. hét, szerda – ApCsel 8,1-8; Jn 6, 35-40 Mit jelent számunkra az, hogy Jézus „az élet kenyere”? A mai evangéliumi részlet Jézusnak ugyanazzal a két mondatával kezdődik, amellyel a tegnapi befejeződött. „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha.” A második mondat visszautal…
Húsvét 3. hete, kedd – Jn 6, 30-35 – Hisszük-e, hogy az Eucharisztia vétele által lesz Jézus „az életünk kenyere”? Ha István diakónus megmaradt volna az étel- és ruhaosztásnál, ha nem kezdett volna el tanítani, prédikálni és „csodajeleket” művelni, akkor nem zavart volna senkit. Ha Jézus is megmaradt volna az egészségügyi és élelmezésügyi, valamint egyéb…
Húsvét 3. hete, hétfő – Jn 6, 22-29 Miért érdemes hinni Krisztusban? Egyes vélemények szerint a legértékesebb és legszebb személyes kapcsolatok (mint pl. a baráti és jegyesi kapcsolatok) szilárdságát és tartósságát az biztosítja, ha ezek a kapcsolatok mindkét fél számára kölcsönösen hasznosak, előnyösek. Ez fontos szempont a gazdasági és kereskedelmi területen, a nemzetközi kapcsolatainkban is….
Húsvét 3. vasárnapja B. – Lk 24,35-48. Értékeljük-e a megtérés és a bűnbocsánat lehetőségét, és élünk-e vele? A mai evangélium az előző vasárnapon hallott, János evangélista által elbeszélt történés variáns leírása. Miután Jézus beszélt szenvedéséről és feltámadásáról, tanítványaira lehelve a Szentlelket is megadta nekik a bűnök bocsánatára. Elsősorban nem azt kérte tőlük, hogy kürtöljék világgá…
Szombat húsvét 2. hetében – ApCsel 6,1-7; Jn 6,16-21 Nem feledkezünk-e meg arról, hogy a feltámadt Krisztus mindig velünk van? Életünk legfontosabb feladata, hogy a Szentlélek által egyre élőbb és személyesebb legyen a kapcsolatunk Jézussal. Ha igazán szeretjük azokat az embereket, akikkel kapcsolatokat ápolunk, akkor fontosnak kell tartanunk azt is, hogy a mi közreműködésünkkel nekik…
Húsvét 2. hete, csütörtök – ApCsel 5, 27-33; Jn 3, 31-36 Mennyire vagyunk tudatában annak, hogy a Jézusról való tanúságtételhez a Szentlélekre is szükségünk van? Szoktuk-e kérni a Szentlélek segítségét? Esetleg azt gondolhatnánk, hogy amikor Jézust elítélték, akkor Jézus mellett határozottabban ki kellett volna állni a tanítványoknak és azoknak a zsidóknak, akikkel Jézus csodát tett….
Húsvét 2. hete, szerda – ApCsel 5,17-26; Jn 3,16-21 Milyen hatással van életünkre (magatartásunkra) a hitünk? Sok minden következik abból, hogy valaki hisz-e Isten szeretetében és az örök életben, vagy nem. A mai evangéliumban elhangzott az Újszövetség legmegrendítőbb mondata: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz őbenne, el ne…
Húsvét 2. hete, kedd – ApCsel 4, 32-37; Jn 3, 7b-15 Tudjuk-e, hogyan lehet/kell (!) újjászületnünk? Miután a mai evangéliumi részletben Jézus azt mondta Nikodémusnak (és nekünk is mondja), hogy „Újjá kell születnetek!”, Nikodémus a lelki újjászületés módjáról érdeklődött. „Hogyan lehetséges ez?” Tudjuk, hogy a lelki újjászületés szentségei a keresztség és a bérmálás. A keresztségben…