Évközi 2. vasárnap – Jn 1,29-34
Hisszük-e, hogy a világ Megváltója és Üdvözítője Jézus, az Isten Báránya?
Ma úgy folytassuk Krisztus megkeresztelkedésének, valamint a mi megkeresztelkedésünknek az ünneplését, hogy közben erősödjünk meg saját hivatásunkban!
A keresztségben Isten ránk is kiárasztotta az ő Lelkét. Isten az ő gyermekeivé fogadott, a Szentlélek templomává. Krisztus Titokzatos Testének, a küzdő Egyháznak a tagjaivá lettünk. De Krisztus lelkületét szükséges egyre jobban elsajátítanunk. Annak tudatában szükséges élnünk, hogy megkeresztelkedésünk csupán a kezdete egy egész életünkön át tartó folyamatnak. Ennek során lelkünk egyre inkább megtisztul, életünkben pedig egyre jobban kiteljesedik Isten élete.
Ehhez szükséges egyre jobban megismernünk Jézus Krisztust. Ebben Keresztelő János tanúságtétele segít minket. Ő megvallotta, hogy Jézus megkeresztelkedése alkalmával ismerte fel Benne a Messiást. Isten Bárányának nevezte, aki elveszi a világ bűneit. Jézus a Megváltó. Magunkat nem tudjuk megváltani. János látta leszállni Jézusra a Szentlelket, Akit Jézus tovább ad nekünk, Aki által Isten megbocsátja a bűneinket.
Keresztelő Jánost a felismerésében három körülmény segítette (az ő hivatásához való hűsége, az emberek iránti szeretete, de legfőképpen a Szentlélek).
János elfogadta az Istentől kapott küldetését, és hű maradt hivatásához. Hosszú évekig tartó magányában sem feledkezett meg az emberekről. Nemcsak a saját üdvössége volt számára fontos, hanem másoké is. Minden jóakaratú embert fel akart készíteni a Messiás méltó fogadására.
Ma sincs ez másképpen. Jézust azok képesek megismerni, azok tudnak Róla tanúságot tenni, akik szeretik az embereket. Ehhez a legfontosabb segítség maga a Szentlélek. Nélküle senki sem ismerheti fel és nem tudja megvallani, hogy Jézus a Messiás. Az okos szeretetre is Ő tesz képessé minket.
Elfogadjuk-e, hogy Jézus Krisztus az a Megváltó, aki egyedül képes helyreállítani megrongált kapcsolatainkat az Istennel, illetve az emberekkel? Megtaláljuk-e Benne az Utat, amikor úgy érezzük, hogy a jövőre vonatkozó terveink meghiúsultak, és nem tudjuk, merre menjünk tovább? Hajlandók vagyunk-e megvallani Neki bűneinket, hogy elvehesse tőlünk? Jézus arra hív bennünket, hogy bízzuk rá életünket az Atyára, Aki gondviselő szeretettel őrködik fölöttünk!
Elfogadjuk-e, hogy mindez csupán a Szentlélek segítségével lehetséges? Mert a Szentlélek segít minket abban, hogy szembe tudjuk nézni gyöngeségeinkkel. Ő segít minket annak elfogadásában, hogy egyedül Isten kegyelméből tisztulhatunk és újulhatunk meg.
Jézus ismerete, szeretete, valamint az emberek szeretete annak a küldetésnek a teljesítését kéri tőlünk, hogy tanúságot tegyünk Jézus Krisztusról, mint Megváltónkról. Ezt valljuk meg minden szentmisében is, hogy Ő „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit”.