PESTI FERENCESEK

Főmenü
  • Kezdőlap
  • Liturgikus élet
    • Szentmise
    • A misézés és gyóntatás heti beosztása
    • Miseszándék
    • Zsolozsma
    • Szentségi élet
      • Keresztelés
        • Védőszent
        • A keresztelés szertartása
        • Ima a gyermekért
        • Keresztszülők imája
      • Bérmálás
        • A bérmálás szertartása
        • Ima a Szentlélek hét ajándékáért
        • Szentlélek váró kilenced
      • Eucharisztia
      • Házasság
      • Hitoktatás, csoportfoglalkozások rendje
    • Imaalkalmak
      • Szentségimádás
      • Litánia
      • Rózsafüzér
      • Keresztút
    • Napi homíliák
    • Egyházzene
      • Templomi kórusok
        • Belvárosi Ferences Kántorátus
        • Greccio kamaraegyüttes
        • Liszt Ferenc kórus
        • Schola Gregoriana Budapestinensis
      • Kántoraink
      • Zenei múltunk
      • Egyházzenei programok
      • Koncertek
  • Gyóntatás
    • Gyóntatás heti beosztása
    • A szentgyónás menete
    • Lelkitükör
    • Felkészülés a szentgyónásra
      • Miért gyónjunk?
      • A jó gyónás öt lépése
      • Gondolatok a gyónáshoz
      • Gyakorlati jó tanácsok, fontos tudnivalók
      • Gyakori kérdések
      • A gyónás mai formájának kialakulása
      • 10 dolog, amit tudni kell
    • Tanúságtételek
      • Tanúságtétel 1.
      • Tanúságtétel 2.
      • Tanúságtétel 3.
  • Ferencesek
    • Kolostorunk tagjai
    • Jelentkezés a rendbe
    • Templomtörténet
      • Kisfilmek a templomunkról
        • Kisfilm a templomunkról 1. rész
        • Kisfilm a templomunkról 2. rész
      • Templomunk története
      • Templomunk harangjai
      • Alkantarai Szent Péter élete
      • Részletek az Aranykönyvből
      • Akikre büszkék vagyunk
        • Liszt Ferenc
    • FERENCIEK TERE
      • Ferenciek Tere – 2025/1.
    • Rendtörténet
    • Szerzetesség
    • Assisi Szent Ferenc imái
      • Az erények üdvözlése
      • A Boldogságos Szűz üdvözlése
      • A Miatyánk kifejtése
      • Ima a kereszt előtt
      • A fölséges Isten dicsérete
      • Dicséretek minden imaórára
      • Buzdítás Isten dicséretére
      • Áldás Leó testvérnek
      • Naphimnusz
      • A Szegény Úrnőknek adott buzdítás
      • Uram, tégy engem a te békéd eszközévé…
    • Ferences vértanúink boldoggá avatásáért
  • Urnatemető
  • Galéria
    • 2025
    • 2024
    • 2023
    • 2022
    • 2021
    • 2020
    • 2019
    • 2018
    • 2017
    • 2016
    • 2015
    • Archív képek
    • Barsi Balázs atya konferencia beszédei
    • F3
  • Kapcsolat
Főmenü

Május 22. Húsvét 6. hete, péntek

2020-05-22

Húsvét 6. hete, péntek – Jn 16,20-23

Mi ad nekünk erőt és vigasztalást a szenvedéseinkben? Tudjuk-e, hogy mi az oka, célja, illetve eredménye a szenvedéseinknek?

A fájdalom és a szenvedés a földi életünk része. A biológiai és a lelki életben is ezek egyrészt jelzésértékűek, másrészt kiiktathatatlanok. Sőt még a lelki és a szellemi fejlődés sincs vajúdás nélkül. Ezért a fájdalmaknak nem a megszüntetésére, hanem az okaira és a céljaira kell fordítanunk a figyelmünket. Ha az okok megszüntethetőek, vagy enyhíthetőek, akkor erre kell törekednünk, mert ezzel a fájdalom is enyhülhet, megszűnhet.

Jézus az ő szenvedését a szülő asszony vajúdásához hasonlította. A fájdalomnak és az örömnek a mély összetartozása sehol sem olyan nyilvánvaló, mint éppen a szülésnél. A mi születésünkkor is édesanyánk fájdalma és öröme volt a kapu, amelyen át a világba léptünk.

Jézus valószínűleg azért vette észre a szülés kínját szeretetből vállaló anyák fájdalmát és a szeretetből vállalt szenvedés örömét, mert férfi létére valami ehhez hasonlót élt át maga is. A szenvedéséről és a haláláról ugyanazzal a fordulattal beszélt, amellyel a szülés eseményét fölidézte. A kánai menyegzőn azt mondta: „még nem jött el az én órám”. Az utolsó vacsorán pedig azt, hogy „eljött az óra.” A fájdalomnak, az örömnek és a szeretetnek ez az egybefonódó hármassága az Egyház jövőjét és a mi jelenünket mutatja be. Minden bajunkban tudnunk kell, hogy nem értelmetlenül szakad ránk a fájdalom vagy a megpróbáltatás.

A szülő asszonnyal kapcsolatos hasonlat arra is felhívja a figyelmet, hogy a Krisztus által közénk áradó élet is vajúdással jár. Maga az egyházi közösség is az anyaság fájdalmait szenvedi, hogy aztán anyaként örülhessen az új életnek, amely szenvedésekkel teli sorsából fakad. Ezért a vajúdó szülőanya hasonlata nemcsak a szenvedő Jézusra és a kereszthalál egyetlen történeti tényére vonatkozik, hanem a tanítványok közösségére, sőt a Krisztus szenvedésével egyesült hívőseregre, az Egyház egész történelmére is.

Jól jegyezzük meg: ránk is érvényes, amit Jézus mondott: „ti is most szomorkodtok”. A szülő asszonyról vett hasonlat vonatkozik a mi életünkre is. Csak akkor tudjuk a megpróbáltatásokat igazán örömmel hordozni, ha az örök élet jutalmára gondolunk. A „viszontlátlak titeket” már erre utal. Az az öröm tökéletes boldogság lesz, mert nem fenyegeti az elvesztés nyugtalansága: „örömeteket senki sem veszi el többé tőletek”.

Az igazi szomorúság oka: az Istentől távoli élet, a bűn állapota. Az igazi öröm forrása pedig: hogy Isten közelségében élünk, és hogy a szenvedéseink vállalásával egyre jobban együtt lehetünk Jézussal.

Pál apostol írta, hogy „Örömmel szenvedek értetek, testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik.” (Kol 1,24)

Keresés

Szentévi útmutató 2025

Napi homília

Nagyböjti készület

Ferenciek tere

ferenciek tere

Ferencesség

Urnatemető

Egyházzenei programok

Heti szentek, heti programok

Belvárosi Ferences Templomigazgatóság,

1053 Budapest, Ferenciek tere 9.

Tel. 0620 373-1580 (hétfőtől péntekig 8:00-16:00)

Bankszámlaszám: 11600006-00000000-40682275

THE NEW FACEBOOK LOGO PNG 2024 - eDigital Agency   THE NEW INSTAGRAM ICON WHITE PNG IN 2024 - eDigital Agency  @pestiferencesek

©2025 PESTI FERENCESEK