Húsvétvasárnap – Kol 3,1-4; Jn 20,1-9 Miért jelentős esemény számunkra Krisztus feltámadása? A mai evangéliumban többször előfordul a „látta” ige. Mária látta az elhengerített követ, Péter „látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen”. Utána a másik tanítvány…
Nagyszombati reggeli zsolozsmánk antifónája: „Ó, Halál, haláloddá leszek, halálos harapásod leszek néked, pokol!” A Hitvallásunkban valljuk, hogy miután Jézus Krisztus meghalt és eltemették, „alászállt a poklokra”. Többes számot használunk. Mert Jézus nem a pokolra szállt, az örök büntetés helyére. Az ő lelke a poklokra szállt, amely az alvilágot jelenti, azt az állapotot,…
Nagycsütörtök – 1Kor 11,23-26.; Jn 13,1-15. Az előző húsvét óta növekedtünk-e a szeretetben? Nagycsütörtök nem csupán az Úr utolsó vacsorájának a napja, hanem az Isten szeretetéért, valamint a megváltás egész művéért való hálaadásé is. Ugyanakkor ezen a napon azért állítjuk magunk elé Jézus példáját, hogy megújítsuk azt a fogadalmunkat, hogy megtartjuk Jézus „új” parancsát,…
Nagyszerda – Iz 50,4-9a; Mt 26,14-25 Milyen lelkülettel készülünk Húsvét megünneplésére? Jézus, valamint a környezete eltérő módon készült húsvét ünnepére. A tanítványok a húsvéti vacsorát szervezték. A vallási vezetőknek számító írástudók pedig Jézus megölésére készültek. Fontosak voltak a tettek mögött meghúzódó érzések, illetve gondolatok. Jézus ellenfeleinek szívében negatív indulatok dúltak (az irigység,…
Nagykedd – Jn 13,21-33.36-38 Hallgatunk-e a figyelmeztetésekre? Nagykedden minden évben az áruló Júdást állítjuk magunk elé intő példaként, hogy levonhassuk magunk számára annak a tanulságait, hogyan jutott el ő Jézus elárulásáig. Mert az ő árulása nem egy váratlan döntés volt. Jézustól való eltávolodása, majd a Vele való szembefordulása egy következetes folyamat eredménye. …
Nagyhétfő – Iz 42,1-7; Jn 12,1-11 Becsületesek vagyunk-e a szeretetkapcsolatainkban? Amilyenek a kapcsolataink, olyan értékes az életünk. Kapcsolatainkat szükséges folyamatosan ápolni, gondozni. A nagyböjti időszak első, legfontosabb feladata az volt, hogy rendezzük kapcsolatainkat Istennel, illetve embertársainkkal. Fontos, hogy az Istennel szemben a teljes elfogadás, valamint az ugyanilyen viszonzás érvényesüljön. A többi kapcsolatunkat…
Nagyböjt 5. hete, szombat – Jn 11,45-57 Eltöltötte-e szívünket Krisztus békéje? Ha komolyan vettük a nagyböjti gyakorlatokat, ha megbocsátottunk minden ellenünk vétkezőnek, ha mélyreható lelkiismeret-vizsgálat után kértük Isten bocsánatát, és ha a nagyböjt folyamán elhárítottunk minden akadályt az elől, hogy betöltsön minket Isten irgalmas szeretete, akkor ennek a gyümölcse…
Nagyböjt 5. hete, péntek – Jer 20,10-13; Jn 10,31-42 Miről lehet tudni, hogy Krisztus él bennünk? A mai evangéliumban Jézus a jótetteire hivatkozik, hogy bizonyítsa hitelességét: „Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem!… higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában”. A mi…
Nagyböjt 5. hete, csütörtök – Ter 17,3-9; Jn 8,51-59 Mennyire szilárd a hitünk Isten irgalmas szeretetében? Ábrám (jelentése: magasztos atya) 60 éves volt (!), amikor először részesült isteni kinyilatkoztatásban. Bizalomteljesen hitt Isten felszólításának: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked” (Ter 12,1). Ezt követően, 39…
Nagyböjt 5. hete, szerda – Jn 8,31-42 Isten gyermekeinek szabadságában élünk-e? Ha az egész Szentírásból csupán egyetlen mondat maradhatna fenn az utókorra, II. János Pál pápa azt választotta volna, hogy: „az igazság… szabaddá tesz benneteket”. Jézus mondta ezt a mai evangélium szerint: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor… megismeritek az igazságot, és az igazság majd…