Évközi 31. hét, csütörtök – Lk 15,1-10 Engedjük-e és akarjuk-e, hogy Istenéi legyünk? Emberileg felelőtlenségnek tűnhet, hogy egy pásztor otthagyja az egész nyáját, hogy az egyetlen eltévedt bárányát megkeresse. Azt gondolnánk, hogy ne menjen sehová, ne veszélyeztesse a többi bárány életét! Nyugodjon bele és vigasztalja magát azzal, hogy a többség megvan! A Jó Pásztor számára…
A Ferences Halottak Napja – Bölcs 3,1-9; Jn 6, 37-40 Egymás iránti szeretetünk a halálon is túlmutató-e? Az örök boldogságban is együtt akarunk-e lenni egymással? A mai evangélium szerint az Atya akarata Jézus számára az, hogy „abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon.” Illetve „hogy mindenki, aki látja a…
November 5. Szent Imre herceg – Lk 12,35-40 Készek vagyunk-e bármikor az Úr ítélőszéke elé állni? Imre herceget László király akarata szerint 1083. november 5-én avatták szentté. Vajon miért tartotta fontosnak László királyunk Imre herceg szentté avatását? A krónikások szerint a fiatal Imre herceg nagy haladást tett a világi tudományokban és a szentek tudományában egyaránt….
Évközi 31. hét, hétfő – Lk 14,12-14 Igyekszünk-e meghálálni Isten irántunk való jóságát és irgalmas szeretetét? Ezt hogyan tesszük? A mai evangéliumi részlet nemcsak arra szólít fel, hogy a jót ne az emberi viszonzásért tegyük, hanem feltárja azt is, hogy miért kell jónak lennünk. – Azért, mert az Isten jó hozzánk. Emlékezzünk arra, hogy mi…
Évközi 31. vasárnap C év Bölcs 11,22-12,2 – 2Tessz 1,11-2,2; Lk 19,1-10 A vasárnapi szentmiséken személyesen találkozunk-e Jézussal? Milyen hatással vannak ezek ránk? Arra kell gondolnunk, hogy Zakeust, ezt a rettegett befolyással rendelkező, mindenki által kirekesztett és utálatos, és ezért végtelenül magányos pénzembert a nyugtalan és boldogtalan szíve késztette arra a merészségre, ami az akkori keleti…
November 2. Halottak napja – Tessz 4,13-18; Jn 11,17-27 Hogyan kell fogadnunk hozzátartozóink halálát? Az elmúlás mindnyájunkat szomorúsággal tölt el. Jézus, az Élet, mint ember, maga is könnyekre fakadt Lázár sírjánál. Ő is megrendült a halál kérlelhetetlen ténye előtt. De mint Isten Fia, isteni tekintéllyel kijelentette: „Aki bennem hisz, még ha meghal is, élni fog”….
November 1. Mindenszentek C év – Jel 7,2-4.9-14; 1Jn3,1-3; Mt 5,1-12 Vágyódunk-e az örök boldogság után? Mindnyájan meghívást kaptunk a boldog örök életre, még ha utunk sok szenvedéssel teli is. Miután Jézus magához hívta azokat, akik elfáradtak és az élet terhét hordozzák, hogy felüdítse őket, felsorolja, kiket tud felüdíteni, kik lehetnek a boldogság várományosai. Jézus tanítása…
Évközi 30. hét, csütörtök Róm 8,31-39; Lk 13,31-35 Hiszünk-e Isten irántunk való szeretetének győzelmében? A farizeusoknak és Heródes Antipász negyedes fejedelemnek kényelmetlen Jézus működése, ezért szeretnék Őt eltávolítani, de nyíltan nem merik megtenni. Jézus nem menekül halála elől, mert tudja, hogy művét nem semmisíti meg a halál, hanem beteljesíti. Viszont halotti siratót tart Jeruzsálem fölött,…
Évközi 30. hét, szerda – Lk 13,22-30 Igyekszünk-e bensőséges kapcsolatra Jézus Krisztussal? Arra a kérdésre, hogy hányan üdvözülnek, Jézus azt válaszolta, hogy Igyekezzetek a szűk kapun bemenni!. Bármilyen adatszerű válasz alapot jelenthetne a restség igazolására, a csüggedésre vagy az elbizakodottságra. Mert ha Jézus azt mondta volna, hogy kevesen üdvözülnek, akkor azt gondolhatná valaki, hogy minek…
Évközi 30. hét, kedd – Lk 13,18-21 Hogyan veszünk részt Isten országának terjedésében? Nem tartozik a mindennapi tapasztalataink közé, hogyan lesz a kis mustármagból bokor. Sokan közülünk talán még mustármagot sem láttak. Ugyanígy vagyunk a kovásszal és a tésztával is. Sokan azt sem tudják, hogy mi a különbség a kovász és az élesztő között. Pedig…