Nagyböjt 2. hete, hétfő – Dán 9,4b-10; Lk 6,36-38 Miért kell irgalmas szeretettel lennünk egymás iránt? Kapcsolatainkra a mércét Jézus Krisztus állította fel. Búcsúbeszédében azt hagyta ránk, hogy nekünk is úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan az Atya szereti Őt, és ahogyan Ő szeret minket. A minta és mérce tehát Jézus Krisztus, a mai evangélium szerint…
Nagyböjt 2. vasárnapja – Ter 22,1-18; Mk 9,2-10 Isten iránti szeretetünkről tanúskodnak-e imádságaink? Három év eltelt Jézus megkeresztelkedése óta, amikor Keresztelő János elmondta tanítványainak, hogy Ő az Isten Báránya (vö. Jn 1,36). Ahogy Jézus közeledett Jeruzsálem felé, egyre félelmetesebben rajzolódott ki előtte a kereszt. Neki is szüksége volt megerősítésre, amelyet színeváltozásakor megkapott az Atyától. Az…
Nagyböjt 1. hete, szombat – Mt 5,43-48 Szeretjük-e ellenségeinket? Tudjuk-e, hogy miért kell, és hogyan lehetséges szeretni őket? Ha valaki a szentgyónásra készülve Pál apostol szeretethimnusza alapján sem talál magában bűnt, amit meg kellene gyónnia, akkor vizsgálja meg lelkiismeretét, hogyan áll az ellenségszeretettel? Az ellenségeivel szemben is mindig türelmes-e? Nem könnyű helyesen szeretni azokat sem,…
Nagyböjt 1. vasárnapja B – Mk 1,12-15 Hogyan tölthetjük el helyesen a nagyböjti időszakot? Márk evangélista röviden írja le, hogy miután Jézus megkeresztelkedett a Jordánban: „a Lélek kivitte Jézust a pusztába”. Jézus „negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán” (kétszer is szerepel a „puszta” szó). A negyven általában valamilyen eseményre, munkára, feladatra…
Hamvazószerda utáni szombat – Lk 5,27-32 Szükségét érezzük-e annak, hogy megtérjünk? Mi melyik csoportba tartozónak érezzük magunkat? Az igazak, vagy a megtérő bűnösök közé? Jézus az elkóborolt bárányról szóló példabeszéd végén mondta, hogy: „nagyobb öröm lesz a mennyek országában egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége rá, hogy megtérjen” (Lk 15,7). A mai…
Hamvazószerda utáni csütörtök – Lk 9,22-25 Tudjuk-e, hogy mi az életünk célja, és mi a célja a nagyböjti időszakban végzett önmegtagadási gyakorlatainknak? Életünk célja, hogy üdvözüljünk. A mai evangéliumból megtudhatjuk, hogy csak Krisztus útján, Krisztust követve üdvözülhetünk. Krisztus követése pedig a szenvedésben való követését jelenti napról napra: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye…
Hamvazószerda – Joel 2,12-18; Mt 6,1-6,16-18 A nagyböjt folyamán hogyan szeretnénk megújítani az Istennel és az emberekkel való kapcsolatainkat? Ma megkezdődik a „quadragesima” (a negyven hétköznap), amely nagycsütörtökig tart. Bűnbánattal készülünk az Istennel való szövetségünk és az emberekkel való kapcsolataink megújítására, és a húsvéti örömre. Bűnbánatunk jeléül hamvazkodunk. A hamvazás szertartása előtt a pap emlékeztet…
Évközi 6. hét, kedd – Mk 8,14-21 Óvatosak vagyunk-e a mai korszellemmel szemben? A kovász olyan előtészta, amely liszt és víz felhasználásával, természetes élesztőgombák és tejsav-, ecetsavbaktériumok felszaporításával készül. Főleg kenyér előállításához használják. Átvitt értelemben a kovász egy olyan tényező, amely a kapcsolatok nélküli részeket összekapcsolja. Valamilyen egyesítő elvet, közösséget formáló és éltető erőt értünk…
Évközi 6. hét, hétfő – Ter 4,1-15.25; Mk 8,11-13 Észrevesszük-e Isten jel(zés)eit, és követjük-e azokat? A mai evangéliumi részletben szereplő farizeusok számára nem voltak meggyőző jelek Jézus csodái: a gyógyítások, a halottak feltámasztása, a vihar lecsendesítése és a kenyérszaporítások, mert azok csak a földön és a tengeren történtek. Ők „égi jelet”, tehát valami egészen különleges…
Évközi. 6. vasárnap – Lev 13,1-2.44-46; Mk 1,40-45 Jézusnál keresünk-e lelki betegségeinkben gyógyulást? Az a leprás, akit ma Márk evangélista elénk állított, nemcsak a visszataszító betegségével együtt járó testi szenvedés és leépülés kínjaitól szenvedett. Mindezt tetézte a családjától és minden emberi közösségtől való kitaszítottsága is. Jól tudta, hogy közelítenie sem szabad az emberekhez, nehogy megfertőzze…