Húsvét 4. hete, csütörtök – Jn 13,16-20
A húsvéti időszak milyen fejlődést hozott lelki életünkben?
Mit tart(ott)unk legfontosabb feladatunknak?
A mai szentírási részletek alkalmat adhatnak nekünk arra, hogy elgondolkozzunk az Istennel és egymással való kapcsolataink alakulásáról.
A szentleckében Pál apostol beszéde arról szólt, hogy a zsidó nép megtapasztalhatta Isten gondviselését és üdvözítő tervének alakulását a saját történelmében. A saját, személyes életünkre is így kell visszatekintenünk. Az evangéliumban János apostol felidézi, hogy Jézus nagyon hangsúlyos bevezetéssel mondja tanítványainak: „Miután a húsvéti vacsorán Jézus megmosta tanítványai lábát, így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony mondom nektek, nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is cselekedtek.” Előzőleg azt is mondta: „Meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, 
ti is tegyétek meg.” Aztán még ugyanebben a fejezetben konkrétan meg is mondja: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást!” (13,34) A szeretetnek ezt az új parancsát mindennap törekednünk kell megvalósítani. Megilletődve tapasztalhatjuk, hogyan viszonyult Jézus Júdás árulásához. Júdást is belefoglalta a vendégeknek kijáró tiszteletbe. Jézusnak ez a tette a szeretet legnagyobb fokának, az ellenségszeretetnek a megnyilvánulása is volt. Erre is példát adott nekünk. Ugyanakkor ez a cselekedete egyúttal előre is mutatott. Jézus minden ember megváltója lesz, azoké is, akik ellenségei. Nekik is mindent megad, hogy megtisztuljanak és üdvözüljenek. Tudta, hogy ellenfeleinek minden erőfeszítése, sőt látszólagos győzelme sem hiúsíthatja meg küldetését, mert az Atya kezeskedik mellette.
Legfontosabb feladatunk: az egyre személyesebb kapcsolat kialakítása Istennel, és növekedés az Isten és az embertársaink iránti szeretetben. Hogyan sikerült ezt megvalósítanunk?
Amikor a mai evangéliumban Jézus kijelenti, hogy „aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be” (Jn 13, 20), akkor Jézus mindazokkal azonosítja önmagát, akik az ő küldötteiként szolgálnak. Minden keresztényben Krisztus akar tovább élni. Arra kell törekednünk, hogy Jézus éljen bennünk! Jézust kell képviselnünk és közvetítenünk mindenki felé. Az ő tanítása szólal meg újra szavaink által. Az ő jósága válik jelenvalóvá jó cselekedeteinkben. Az ő törekvése valósul meg, valahányszor a békéért fáradozunk. Az ő vigasztalását közvetítjük, amikor a reményvesztettekhez és a csüggedőkhöz fordulunk. Az ő szeretete nyilvánul meg, amikor embertársaink felé tevékeny szeretettel közeledünk. Az ő vágya teljesedik be, amikor egységre törekszünk más felekezetű keresztény testvéreinkkel. Az ő személye dicsőül meg, amikor tetteinknek köszönhetően valaki rátalál Istenre.
NB! Krisztus Egyházának közösségét csak az egymás iránti szeretet teheti hitelessé a világ előtt.