Nagyböjt 1. hete, szerda – Lk 11,29-32
Hiszünk-e Isten csodáiban, köztük a két legnagyobb csodájában: a bűnök megbocsátásában és a feltámadásban?
Megdöbbentő, hogy Jézus gonosznak nevezi a csodajelet követelő nemzedékét. A csodahajhászás eltereli figyelmünket arról, hogy Isten csodái vesznek körül minket mindennap. A csodákat tehát nem várni és kérni kell, hanem észrevenni, felfedezni.
Isten legnagyobb csodái közé tartozik a bűnök megbocsátása, mely által helyreáll az egészséges rend az emberben és kapcsolataiban. A bűnében megátalkodott hitetlen ember ezt a csodát nem becsüli, sőt visszautasítja. Minden bűn önmagában hordja a büntetését. Ez alatt a bűnös magatartás következményeit kell érteni: az Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal megromlott kapcsolatokat. A súlyos, halálos bűn következménye (büntetése) pedig az, hogy megszakad a kapcsolat az élet forrásával, Istennel.
A bűnök megbocsátásán kívül Isten legnagyobb csodája a feltámadás. Ebben van részünk már itt a földön, ha bűnbánatot tartunk. Isten feltámaszt minket az örök életre.