PESTI FERENCESEK

Főmenü
  • Kezdőlap
  • Liturgikus élet
    • Szentmise
    • A misézés és gyóntatás heti beosztása
    • Miseszándék
    • Zsolozsma
    • Szentségi élet
      • Keresztelés
        • Védőszent
        • A keresztelés szertartása
        • Ima a gyermekért
        • Keresztszülők imája
      • Bérmálás
        • A bérmálás szertartása
        • Ima a Szentlélek hét ajándékáért
        • Szentlélek váró kilenced
      • Eucharisztia
      • Házasság
      • Hitoktatás, csoportfoglalkozások rendje
    • Imaalkalmak
      • Szentségimádás
      • Litánia
      • Rózsafüzér
      • Keresztút
    • Napi homíliák
    • Egyházzene
      • Templomi kórusok
        • Belvárosi Ferences Kántorátus
        • Greccio kamaraegyüttes
        • Liszt Ferenc kórus
        • Schola Gregoriana Budapestinensis
      • Kántoraink
      • Zenei múltunk
      • Egyházzenei programok
      • Koncertek
  • Gyóntatás
    • Gyóntatás heti beosztása
    • A szentgyónás menete
    • Lelkitükör
    • Felkészülés a szentgyónásra
      • Miért gyónjunk?
      • A jó gyónás öt lépése
      • Gondolatok a gyónáshoz
      • Gyakorlati jó tanácsok, fontos tudnivalók
      • Gyakori kérdések
      • A gyónás mai formájának kialakulása
      • 10 dolog, amit tudni kell
    • Tanúságtételek
      • Tanúságtétel 1.
      • Tanúságtétel 2.
      • Tanúságtétel 3.
  • Ferencesek
    • Kolostorunk tagjai
    • Jelentkezés a rendbe
    • Templomtörténet
      • Kisfilmek a templomunkról
        • Kisfilm a templomunkról 1. rész
        • Kisfilm a templomunkról 2. rész
      • Templomunk története
      • Templomunk harangjai
      • Alkantarai Szent Péter élete
      • Részletek az Aranykönyvből
      • Akikre büszkék vagyunk
        • Liszt Ferenc
    • FERENCIEK TERE
      • Ferenciek Tere – 2025/1.
    • Rendtörténet
    • Szerzetesség
    • Assisi Szent Ferenc imái
      • Az erények üdvözlése
      • A Boldogságos Szűz üdvözlése
      • A Miatyánk kifejtése
      • Ima a kereszt előtt
      • A fölséges Isten dicsérete
      • Dicséretek minden imaórára
      • Buzdítás Isten dicséretére
      • Áldás Leó testvérnek
      • Naphimnusz
      • A Szegény Úrnőknek adott buzdítás
      • Uram, tégy engem a te békéd eszközévé…
    • Ferences vértanúink boldoggá avatásáért
  • Urnatemető
  • Galéria
    • 2025
    • 2024
    • 2023
    • 2022
    • 2021
    • 2020
    • 2019
    • 2018
    • 2017
    • 2016
    • 2015
    • Archív képek
    • Barsi Balázs atya konferencia beszédei
    • F3
  • Kapcsolat
Főmenü

Január 20. Évközi 2. vasárnap

2019-01-20

Évközi 2. vasárnap C. – Iz 62,1-5; Jn 2,1-11

Mit jelent a számunkra Jézus első csodája?

Vízkereszt napján azt ünnepeltük, hogy Jézus kinyilatkoztatta magát az egész emberiségnek, amelyet a napkeleti bölcsek képviseltek, megkeresztelkedésekor pedig a zsidó népnek. A mai evangélium alapján arra emlékezünk, hogy Jézus az ő dicsőségét hogyan nyilatkoztatta ki legközvetlenebb hozzátartozóinak, akik közé tartoztak immár a nemrég kiválasztott tanítványai is. Az evangéliumi részlet utolsó mondata szerint Jézus a kánai menyegzőn „kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne.”

Jézus első csodája, amelyet János írt le evangéliumában, az egész emberiség sorsára döntő befolyással bíró esemény, és kulcsfontosságú a mi számunkra is. Jelképek formájában bele van sűrítve Jézus egész üzenetének lényege.

Jézus több példabeszédében hasonlítja a mennyek országát menyegzőhöz, lakodalomhoz. A menyegzőt az Atya rendezi. A vőlegény az Atyának Fia, Jézus Krisztus, a menyasszony pedig az Egyház. Az ószövetségi olvasmányban hallottuk, hogy „amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled, aki téged felépít”. A Jelenések Könyve pedig azt írja, hogy „ujjongjunk, mert eljött a Bárány menyegzőjének napja, menyasszonya felkészült.” (Jel 19,7).

A menyegzőt tartó jegyesek közül az egyik bizonyára Máriának és Jézusnak a rokona volt, és nagyon szerették volna, hogy Jézus jelen legyen az eseményen. Viszont Jézusnak ekkor már megvoltak a tanítványai, akik nélkül egészen a haláláig egyetlen napot sem töltött külön (nem akart „szabadnapot” kivenni a „kikapcsolódásra”), ezért a menyegzőn való részvételt csak azzal a feltétellel vállalta, ha magával vihette tanítványait is. Jézus számára, aki gyakran hasonlította a mennyek országát menyegzői lakomához, ez a menyegző több volt egy szokásos lakodalomnál. Először lehetett nyilvánosan együtt Isten új népének képviselőivel.

Tudnunk kell, hogy ahogyan nálunk a házasságkötést a „lakodalom” követi, a zsidóknál házasságkötést az egy hétig tartó „ivodalom” követte. Kána és környéke, ahol ez a házasságkötés történt, híres bortermelő vidék volt. A menyegzőn a bor elfogyása, amelyben része volt a 12 halászembernek is, akinek részvételére eredetileg nem számítottak, az „ivodalomnak” és egyben az ünnepnek a végét, és egy életre szóló csalódást és szégyent jelentett volna az új házaspárnak. Mária azonban észrevette a rémületet. „Nincs boruk!” És tudjuk a folytatást. Mivel a szolgák Mária biztatására engedelmeskedtek Jézusnak, és teletöltötték vízzel a tisztálkodás céljára oda állított 6 db, egyenként kb. 100 liter űrtartalmú kőkorsót, annyi finom bor lett, amennyi egy hét alatt egy nagy létszámú lakodalomban sem fogy el (6 akó!)

Kilátástalannak tűnő helyzeteinkben merünk-e gondolni arra, hogy Jézus, vagy Mária segítségét kérjük?

A csoda a ráhagyatkozásunk és bizalmunk mértékétől függ. NB! Jézus mi örömeink beteljesítője akar lenni!

Keresés

Szentévi útmutató 2025

Napi homília

Nagyböjti készület

Ferenciek tere

ferenciek tere

Ferencesség

Urnatemető

Egyházzenei programok

Heti szentek, heti programok

Belvárosi Ferences Templomigazgatóság,

1053 Budapest, Ferenciek tere 9.

Tel. 0620 373-1580 (hétfőtől péntekig 8:00-16:00)

Bankszámlaszám: 11600006-00000000-40682275

THE NEW FACEBOOK LOGO PNG 2024 - eDigital Agency   THE NEW INSTAGRAM ICON WHITE PNG IN 2024 - eDigital Agency  @pestiferencesek

©2025 PESTI FERENCESEK