Augusztus 9. – A Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta (Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje
Mt 25, 1-13
Hiszünk-e Isten szeretetében?
Edith Stein zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként született 1891-ben Breslauban (Wroclawban). Egyetemi tanárként 1922. január 1-jén (31 éves korában) keresztelkedett meg. Már ekkor szeretett volna a kármelita nővérek közé lépni, de az újonnan megtérőt egyik rendbe sem szokták felvenni. Ezért 10 évig még tanított. 1933-ban (42 éves korában) a kölni kármelita monostorba lépett, 1938-ban pedig örök fogadalmat tehetett. Továbbra is folytathatta tudományos munkáját, közben tanulmányozta a lelki élet nagyjainak írásait.
A holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet. Ezt az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként (6 nap múlva) 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. 10 nap múlva, augusztus 5-én Edithet Rosa nővérével, valamint több szerzetes nővér társával együtt a Gestapo letartóztatta, majd marhavagonban a lengyelországi Auschwitzba szállították. Valószínűleg augusztus 9-én (51 évesen) a haláltábor egyik gázkamrájában fejezte be életét.
Minden halálos bűnnek megvan az előtörténete. Ugyanez érvényes az emberiség ellen elkövetett bűnökre is. Az elmúlt században Európában a gyűlölködés pusztító tüzei vezettek a háborúkhoz.
A gyűlölködés következményeire akarta felhívni a figyelmet II. János Pál pápa, amikor 1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatta a Keresztről nevezett Teréz Benedikta kármelita nővért (a tudományos életből ismertebb nevén Edith Steinet).
De sajnos, nem szívlelték meg a figyelmeztetést azok, akiknek szólt. A gyilkos indulatok 1991-ben a délszláv háború szörnyűségeihez vezettek.
Újabb figyelmeztetésként II. János Pál pápa Rómában a Szent Péter téren 1998. október 11-én avatta szentté a Keresztről nevezett Boldog Teréz Benedikta nővért, majd 1999-ben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Példaképül állította, mely szerint amikor mindent eláraszt a vak gyűlölet, akkor is lehet szeretetben élni.
A tíz szűzről szóló példabeszéd az okosság, illetve az éberség erényéről szól. Az él okosan, aki az örök életre gondolva rendezi be életét.
Edith Stein többször is hangoztatta: „Nekem nem az a dolgom, hogy magamra gondoljak. Az Isten dolga, hogy gondoljon rám. Nekem az Istenre kell gondolnom”.
Véletlenül nem lehet elkárhozni, de üdvözülni sem. Igyekezzünk úgy élni, hogy a végső számadás, amely Jézus győzelmét, a szeretet végső diadalát jelenti a rossz fölött, számunkra örömteli beteljesedés legyen! Ehhez kérjük Szent Teréz Benedikta kármelita nővér közbenjárását!
***
Kép: Alois Plum: Edith Stein, Maximilian Kolbe és Türingiai Szent Erzsébet üvegablakon, fotó: Anne-Madeleine Plum, részlet, Jézus Szíve Templom (Kassel)
Forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0