Évközi 28. hét, csütörtök – Lk 11,47-54
Felkészültünk-e arra, hogy ha Krisztushoz tartozunk, akkor minket is üldözni fognak?
Jézus tudta, hogy amit a múltban a prófétákkal műveltek, az történik majd Vele is, később pedig ugyanez lesz a sorsa azoknak, akik Hozzá tartoznak.
Ne feledjük, hogy a két legbiztosabb ismertetőjele annak, hogy valóban Jézushoz tartozunk, hogy ha szeretjük egymást, valamint ha üldöznek minket. Ezt a második ismertetőjelet Ő maga nevezte meg: „Ha… engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” (Jn 15,20).
Ha úgy döntöttünk, hogy vállaljuk Jézus sorsát, akkor életünk szorongatott helyzeteiben szelíd szeretettel tegyünk tanúságot Róla!
Akik nem fogadják el Krisztust, azok lelkiismeretük nyugtalansága miatt szükségképpen üldözik azokat, akik Hozzá tartoznak (akár szavaikkal, de gyakran ennél durvább eszközökkel is). Nekünk viszont szükséges felkészülnünk a ránk váró támadásokra. Hogyha a szívünkben békétlenség, sőt agresszivitás van, ez annak a jele, hogy még mi sem fogadtuk el teljesen Krisztust.
Jézus kemény szavakkal beszélt arról, hogy nemzedéke felelősséggel tartozik az előző korokban megölt prófétákért, annak ellenére, valamint azzal együtt is, hogy síremléket építenek azoknak, akiket az atyáik megöltek. Ahogy Ő mondta: „Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok cselekedeteit, és egyetértetek velük”. A felelősség nem csupán a gyilkosságokért terheli őket, hanem azért is, mert ők sem tértek meg. Jézus előre látta, hogy a megtérés elmulasztása miatt saját nemzedéke ugyanabba a hibába fog esni, mint azok, akik korábban éltek. Mivel Jézus nemzedéke éppúgy elmulasztja a megtérést, mint az elődeik, éppúgy megölik majd Isten Fiát, a Mennyei Atya küldöttét, mint a prófétákat. Jézus elutasításának az oka az, hogy szívesebben választották a pillanatnyilag könnyebbnek tűnő megoldást (életük megváltoztatása helyett) a próféták elnémítását.
Mindez érvényes a mi korunkra is. Henri Boulad atya szerint a végveszélybe került Európa számára az jelentene megoldást, ha hallgatna Isten szavára, valamint változtatna magatartásán.
A magyarországi alaptörvényben is vállaljuk keresztény gyökereinket, annak ellenére, hogy az Európai Unió ezt nem vállalja. Tapasztalhatjuk is ennek a következményeit, a támadásokat. Ezekre felkészülve békésen, tudatosan vállaljuk, vigyázva arra, hogy magatartásunkban ne váljunk önteltté, elbizakodottá! Az okos szelídséget szükséges elsajátítanunk.
Állhatatosan haladjunk az állandó megtérés, illetve a Krisztus követésének útján! Viszálykodás, gyűlölködés helyett fogjunk össze, szeressük, valamint segítsük egymást, így leszünk Krisztus tanítványai!