PESTI FERENCESEK

Főmenü
  • Kezdőlap
  • Liturgikus élet
    • Szentmise
    • A misézés és gyóntatás heti beosztása
    • Miseszándék
    • Zsolozsma
    • Szentségi élet
      • Keresztelés
        • Védőszent
        • A keresztelés szertartása
        • Ima a gyermekért
        • Keresztszülők imája
      • Bérmálás
        • A bérmálás szertartása
        • Ima a Szentlélek hét ajándékáért
        • Szentlélek váró kilenced
      • Eucharisztia
      • Házasság
      • Hitoktatás, csoportfoglalkozások rendje
    • Imaalkalmak
      • Szentségimádás
      • Litánia
      • Rózsafüzér
      • Keresztút
    • Napi homíliák
    • Egyházzene
      • Templomi kórusok
        • Belvárosi Ferences Kántorátus
        • Greccio kamaraegyüttes
        • Liszt Ferenc kórus
        • Schola Gregoriana Budapestinensis
      • Kántoraink
      • Zenei múltunk
      • Egyházzenei programok
      • Koncertek
  • Gyóntatás
    • Gyóntatás heti beosztása
    • A szentgyónás menete
    • Lelkitükör
    • Felkészülés a szentgyónásra
      • Miért gyónjunk?
      • A jó gyónás öt lépése
      • Gondolatok a gyónáshoz
      • Gyakorlati jó tanácsok, fontos tudnivalók
      • Gyakori kérdések
      • A gyónás mai formájának kialakulása
      • 10 dolog, amit tudni kell
    • Tanúságtételek
      • Tanúságtétel 1.
      • Tanúságtétel 2.
      • Tanúságtétel 3.
  • Ferencesek
    • Kolostorunk tagjai
    • Jelentkezés a rendbe
    • Templomtörténet
      • Kisfilmek a templomunkról
        • Kisfilm a templomunkról 1. rész
        • Kisfilm a templomunkról 2. rész
      • Templomunk története
      • Templomunk harangjai
      • Alkantarai Szent Péter élete
      • Részletek az Aranykönyvből
      • Akikre büszkék vagyunk
        • Liszt Ferenc
    • FERENCIEK TERE
      • Ferenciek Tere – 2025/1.
    • Rendtörténet
    • Szerzetesség
    • Assisi Szent Ferenc imái
      • Az erények üdvözlése
      • A Boldogságos Szűz üdvözlése
      • A Miatyánk kifejtése
      • Ima a kereszt előtt
      • A fölséges Isten dicsérete
      • Dicséretek minden imaórára
      • Buzdítás Isten dicséretére
      • Áldás Leó testvérnek
      • Naphimnusz
      • A Szegény Úrnőknek adott buzdítás
      • Uram, tégy engem a te békéd eszközévé…
    • Ferences vértanúink boldoggá avatásáért
  • Urnatemető
  • Galéria
    • 2025
    • 2024
    • 2023
    • 2022
    • 2021
    • 2020
    • 2019
    • 2018
    • 2017
    • 2016
    • 2015
    • Archív képek
    • Barsi Balázs atya konferencia beszédei
    • F3
  • Kapcsolat
Főmenü

Szeptember 13. Évközi 24. hét, kedd

2022-09-13

Évközi 24. hét, kedd – Lk 7,11-17

Mennyire eleven és hatékony bennünk az örök élet reménye?

A mai evangéliumi részletben a város kapujánál két menet találkozott. Az egyiket az élet adója vezette, a másik élén a halál haladt.

A rövid tudósításból megtudjuk, hogy kettős tragédia történt. A gyászoló asszonynak nemrég a férje halt meg. De maradt utána egy fia, az ő egyedüli vigasza, támasza, jogi védelmezője. Aztán ő is meghalt fiatalon. Az özvegy anyának immár nem maradt vigasza, senki sem tud rajta segíteni.

Lukács azt írja, hogy „az Úr meglátta” az özvegyet, és „megesett rajta a szíve”. Jézus tudta, hogy az özvegy fájdalmát a fia elvesztése miatti magára maradottságának, illetve a kiszolgáltatottságának a tudata okozza. Ugyanakkor az Ő látása irgalommal párosult, amely nemcsak az érzelem síkján maradt. A gyászmenet résztvevőivel szemben Jézus nem csupán osztozott az özvegy fájdalmában, hanem arra is képes volt, hogy a tragikus helyzeten változtasson. Ezért szólhatott így az asszonyhoz, hogy: „Ne sírj!” A felszólítás egyben ígéret is volt. Egyedül így lehetett értelme, hiszen máskülönben egy jóérzésű ember aligha tilthatja meg egy szerencsétlen özvegy asszonynak azt, hogy halott fiát megsirassa.

Aztán Jézus: „odalépett a koporsóhoz, és megérintette”. Tudnivaló, hogy koporsó nem olyan zárt láda volt, mint amilyet ma használunk. A holttestet halotti leplekbe takarva hordágyon vitték a temetőbe. A levitikus előírások szerint Jézusnak ez a cselekedete kultikus tisztátalansággal járt együtt. Ugyanakkor Jézusnak ez a tette parancsolóan hatott a menetre. A tett után olyan szavak következtek, amelyek a halál birodalmában is hatékonynak bizonyulnak: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!”

Jézus, már földi életében is bizonyította, hogy Ő az élet forrása. Erősebb a halálnál, ezért Ő az egyedüli vigasztalás. Egyetlen mondatával orvosolta a kétszeresen is tragikus helyzetet (a korán elhunyt fiatalember visszanyerte életét, az egyedül maradt özvegy pedig visszakapta szeretett fiát, és életének támaszát). A tanúk felismerték, hogy: „Isten meglátogatta népét”.

Jézus ezzel a csodájával többet akart tenni, mint egyetlen özvegyasszonynak visszaadni a földi élet örömét. Minden embernek az örök élet vigasztalását és reményét akarta adni. Isten nem halálra teremtette az embert, hanem életre, méghozzá örök életre.

Az emberek két nagy menete a világ végéig halad előre (az egyik az Életbe vezet, a másik a Halálba). Mindnyájunk számára eljön a halál órája. Akkor meg fogjuk hallani Jézus szavát: „Kelj föl!”, és életre támadunk.

Ne feledjük, hogy számunkra ez a földi élet bevezetés az örök életre. Halálunk tehát nem tragédia, hanem a célunk elérése, az örök boldogság kezdete azok számára, akik Jézusban bíznak. Ez a remény legyen bennünk eleven, éltető! Ez lehet a mi igazi vigasztalásunk!

Keresés

Szentévi útmutató 2025

Napi homília

Nagyböjti készület

Ferenciek tere

ferenciek tere

Ferencesség

Urnatemető

Egyházzenei programok

Heti szentek, heti programok

Belvárosi Ferences Templomigazgatóság,

1053 Budapest, Ferenciek tere 9.

Tel. 0620 373-1580 (hétfőtől péntekig 8:00-16:00)

Bankszámlaszám: 11600006-00000000-40682275

THE NEW FACEBOOK LOGO PNG 2024 - eDigital Agency   THE NEW INSTAGRAM ICON WHITE PNG IN 2024 - eDigital Agency  @pestiferencesek

©2025 PESTI FERENCESEK