Évközi 16. hét, szerda – Jer, 1. 4-10; Mt 13,1-9
Hogyan fogadjuk be Isten igéjét?
Máté 13. fejezetében szereplő példabeszédek témája az Isten Országa (a kialakulásától kezdve a végidőig). Isten országának kialakulásában Ő a kezdeményező, de az ember készséges közreműködésére is szükség van.
A példabeszédeket egyedül akkor értjük meg, ha magunkra alkalmazzuk. A magvetőről szóló példabeszéd gondolkodásra akar késztetni. Többféle értelme lehet, de miután az apostolok megkérdezték Jézustól, hogy mi a példabeszéd értelme, akkor most azt vegyük alapul, amit Jézus később kifejtett: „Halljátok a magvetőről szóló példabeszédet!” (Mt 13,18).
A mai példabeszéd egyik fontos mondanivalója, hogy Isten igéjének csak egy része hull igazán termékeny talajba, de ott sokszoros termést hoz. Az ige befogadása akkor tökéletes, ha tökéletesen magunkra értjük, egyedül ránk vonatkozónak érezzük, és magunkra alkalmazzuk. Hogy megvalósuljon bennünk a példabeszéd, ahhoz szükséges befogadnunk azt.
Jeremiás meghívásának története segíthet minket abban, hogy megértsük Jézus példabeszédének mondanivalóját.
Jeremiás talán a legnehezebb küldetést kapta a próféták közül (Kr.e. 626-ban). Ő egyúttal előképe a szenvedő Messiásnak is. Amikor Jézus megkérdezte, hogy „kinek tartják az emberek az Emberfiát” (Mt 16,13), a válaszban többek között elhangzik az is, hogy: „van, aki… Jeremiásnak” (Mt 16,14).
Jeremiás meghívása egyszerű isteni rendelkezés volt. Nem olyan felemelő, mint például Izajásé vagy Ezekielé. De Isten már azelőtt kiválasztotta és a prófétai feladatra rendelte, mielőtt anyja méhében megfogant volna.
Mit tehet az, akit Isten kiválaszt, ráadásul óriási súlyú feladatra? Jeremiás minden lehető módon tiltakozik, elsorolja összes ellenvetését. Emberileg teljesen igaza volt. Nem faragták kemény fából, visszahúzódó és hallgatag volt a természete, a beszédben pedig járatlan volt. Döntő érvnek tűnik, hogy még fiatal.
De azt a választ kapja, hogy Isten alkalmassá teszi a feladatra: „Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, és megoltalmazlak”. Jeremiás küldetése az lesz, hogy „gyomlálj és írts, hogy pusztíts és szétszórj, hogy építs és ültess”. Bátorításul két kijelentést kap:
1. „Ajkadra adom szavaimat”, tehát fogja tudni, hogy mit hirdessen.
2. „Országok fölé állítalak”. Ezt teszi vele Isten, miden gyöngesége ellenére.
A magvetőről szóló példabeszéd magunkra való alkalmazását (a Jézus által szándékolt mondanivalót) mindenkinek magának szükséges megtalálnia.
Segítsen minket a Szentlélek, hogy a magvető a rosszat gyomlálja, a jót pedig építse, hogy Isten Igéje bőséges termést hozzon bennünk!