Január 7. – 1Jn 3,22-4,6; Mt 4,12-17.23-25
Engedjük-e hogy beragyogja életünket karácsony fénye?
A mai evangélium szerint Jézus megjelenésével Izaiás próféta jövendölése teljesedett be: „fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre”. Ezután Máté evangélista összefoglalta Jézus tanításának és tevékenységének lényegét: „Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: »Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!«… hirdette a mennyek országa örömhírét, és meggyógyított a nép körében minden betegséget és minden bajt”.
Számunkra Jézus örömhírének megvalósulása azt jelenti, hogy engedjük Őt magunkban megtestesülni. Ennek feltétele a bűnbánat, amely viszont a bűneink megbocsátásának a feltétele.
Szent János azt nevezi bűnnek, ha nem hisszük, hogy az Isten Fia testben jött el, és ha nem szeretjük egymást. Vagyis ha szeretettel vagyunk egymás iránt, az a bizonyítéka annak, hogy az Isten Fia bennünk megtestesült. Ez nem érzelem, hanem jóakarat, amelyről Krisztus születésekor az angyalok énekeltek. A jóakaró szeretet pedig azt jelenti, hogy akarjuk minden ember üdvösségét, és mindent megteszünk ezért.
A gyógyulás gyökere, ha megtaláljuk életünk értelmét. Ez egyben a teremtés és a megtestesülés célja, és amely abban áll, hogy Isten Fia azért lett értünk emberré, hogy nekünk adja az ő életét. Ha bizalommal Hozzá fordulunk, akkor a mi szívünket is meggyógyítja, eloszlatja sötétségünket és megtisztítja látásunkat. Így a hit által meg tudjuk különböztetni a lényegest a lényegtelentől, a jót a rossztól, és felismerjük, hogy nem csupán a földi életre vagyunk teremtve (melynek vége a halál), hanem Isten életében való részesedésre, vagyis az örök életre.
A szentlecke arra biztat minket, hogy: „Bármit kérünk Istentől, megkapjuk tőle, ha megtartjuk parancsait, és azt tesszük, ami kedves előtte. Az ő parancsa pedig az, hogy higgyünk Fiában, Jézus Krisztusban, és szeressük egymást”. A Jézus Krisztusban való hit lényege, hogy Őbenne az Isten Fia emberré lett.
„Jézus Krisztus testben jött el”. Azért, hogy bennem és másokban is lakást vegyen. Nem lehet bennem, ha nem fogadom el Őt másokban. Ha el tudom Őt fogadni másokban, akkor megkapom a jutalmat (megélem azt, hogy Isten bennem van, én pedig Őbenne). Ez a Szentlélek által lehetséges, akit úgy kapunk, mint a szeretet forrását. Általa tudjuk szeretni egymást és az Istent.
A megtérés lényege tehát az Isten elfogadása, amely egyben a szeretet elfogadása. Mert „Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, abban benne marad az Isten, és ő is az Istenben. Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad” (1 Jn 4,15-16).
Erősödjék meg az Istenbe vetett bizalmunk! Törekedjünk teljesíteni a szeretet parancsát, hogy bármit kérhessünk (különösen a Szentlelket), és megkapjuk a legnagyobb ajándékot, magát az örök Igét, aki bennünk is meg akar testesülni: a Krisztust.