Évközi 27. vasárnap – Ter 2,18-24; Mk 10,2-12
Mi a boldog házasság alapja és biztosítéka?
A mai evangélium szerint Jézus azt mondja, hogy „Isten … a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.”
Jézus a teremtés kezdetére utalt, amikor Isten az embert saját képmására alkotta, férfinak és nőnek teremtette (vö. Ter 1,27). A mai olvasmány ezt folytatja: „Nem jó az embernek egyedül lennie”.
Aztán Jézus hangsúlyozza, hogy a férfi és a nő egyenrangú. Ez a házasság az alapja a családnak (egy férfi és egy nő életre szóló, felbonthatatlan életszövetsége). Ennek a vasárnapnak az örömhíre az, hogy Jézus megáldja a házaspárokat. Arra hívja őket, hogy mutassák meg a világnak azt az örömöt, hogy jó és megéri elköteleződni egy életre szóló kapcsolatban.
Isten a maga képére teremtette az embert. Ő a szeretet, és az embert is szeretetre teremtette. Ez azt is jelenti, hogy az ember nem lehet magányos.
Az egy Istenben a három személy attól lesz külön személy, hogy feltétel nélkül és maradéktalanul átadják magukat egymásnak. Az Isten éppen azért nem önző, mert végtelen és tiszta szeretet. Meg akarja osztani magát a világgal is. Az ember számára pedig megteremtette azt a lehetőséget, hogy befogadja Őt. Ha a házastársak nem teszik magukévá Isten szentháromságos életének a mintáját (az adást, az elfogadást és a viszonzást), akkor megbomlik az egység Isten és az ember között, valamint a házastársak között is.
Pilinszky János írta az Egy életen keresztül c. versében:
„Mi törjük el, repesztjük ketté,
mi egyedül és mi magunk
azt, ami egy és oszthatatlan.
Utána azután
egy hosszú-hosszú életen keresztül
próbáljuk vakon, süketen, hiába
összefércelni a világ
makulátlan és eredendő szövetét.”
Az Isten képére teremtett világ kétszeresen is kétpólusú (vízszintesen és függőlegesen egyaránt). A két pólus koordináta-tengelyeinek metszéspontjában (az Isten és az ember, valamint a férfi és a nő kapcsolatában is) kirajzolódik a kereszt. Nem az anyagi gondok és bajok ássák alá a házasságot, hanem ha elutasítják a keresztet.
Ahhoz, hogy a házastársak a keresztjüket szívesen és örömmel vállalják, szükségük van Isten segítségére. Ha a szentmiséken Krisztus értünk feláldozott testének vételéből merítenek erőt az áldozatos szeretetre, akkor lesz teljes és boldog az életük itt a földön, valamint az örökkévalóságban.