Évközi 30. hét, péntek – Fil 1,1-11; Lk 14,1-6
Hogyan szenteljük meg méltó módon a vasárnapot?
Már hét közben is fontos annak a lelkületnek a megtartása, amelyről Pál apostol a mai szentleckében ír:„Hálát adok Istennek valahányszor rátok gondolok.” „Mert szívembe zártalak titeket.” „Vágyakozom mindnyájatok után.” „Könyörgök azért, hogy szeretetetek egyre jobban gyarapodjék a helyes ismeretben és a teljes megértésben, hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes”.
Már most részt kell vennünk abban a tevékenységben, amely felkészít bennünket a vasárnap méltó megünneplésére. Például a hét közbeni bevásárlásban, a szombati takarításban. A vasárnap pedig az ünnepi asztal megterítésében, az étkezések utáni elpakolásban, a mosogatásban, stb.
Vasárnaponként pedig legfőképpen a szentmisén való méltó részvétellel igyekezzünk megadni az Istennek kijáró tiszteletet. Nem feledkezhetünk meg az irgalmasság cselekedeteinek a gyakorlásáról, valamint a test és a lélek számára szükséges pihenés biztosításáról sem!
Nagyobb figyelmet kell fordítanunk hozzátartozóinkra, mint hétköznap. Szakítsunk időt az egymás iránti törődésre, a komoly beszélgetésekre, legfőképpen a gyöngélkedőkkel, a betegekkel és az öregekkel való törődésre!
Így ünnepeljük méltó módon a vasárnapot!