Évközi 22. hét, szombat – 1Kor 4,6b-15; Lk 6,1-5
Ápoljuk-e hagyományainkat? Milyenek a vasárnapjaink és az ünnepeink?
Az egyes embereket és a kisebb-nagyobb közösségeket (családokat, népcsoportokat, nemzeteket) arról lehet jól megismerni, hogy milyenek a szokásaik, a hagyományaik és az ünnepeik, valamint hogy hogyan tartják meg ezeket.
Hagyományaink őrzik az elődeink által fontosnak tartott értékeket és tapasztalatokat, amelyek sokat segítenek abban, hogy életünk értékes legyen, és helyes irányba haladjon. Ezért hagyományainkban és szokásainkban a megőrzés és megújítás elvének egyszerre kell érvényesülnie.
A mai evangélium alapján két tanulságot vonhatunk le a magunk számára. Az egyik, hogy a vallási előírások nem arra valók, hogy azok minket korlátozzanak, hanem hogy az életünket kiteljesítsék. A másik tanulság, hogy nagy gondot kell fordítani a vasárnap megszentelésére. Erre már hét közben készülni kell.
Életünk és kapcsolataink minőségével törődnünk kell. Ne feledjük, hogy a vasárnap méltó megünneplésének a célja: az Istennel és az egymással való kapcsolataink megerősítése. Törekedjünk arra, hogy ez meg is valósuljon!