PESTI FERENCESEK

Főmenü
  • Kezdőlap
  • Liturgikus élet
    • Szentmise
    • A misézés és gyóntatás heti beosztása
    • Miseszándék
    • Zsolozsma
    • Szentségi élet
      • Keresztelés
        • Védőszent
        • A keresztelés szertartása
        • Ima a gyermekért
        • Keresztszülők imája
      • Bérmálás
        • A bérmálás szertartása
        • Ima a Szentlélek hét ajándékáért
        • Szentlélek váró kilenced
      • Eucharisztia
      • Házasság
      • Hitoktatás, csoportfoglalkozások rendje
    • Imaalkalmak
      • Szentségimádás
      • Litánia
      • Rózsafüzér
      • Keresztút
    • Napi homíliák
    • Egyházzene
      • Templomi kórusok
        • Belvárosi Ferences Kántorátus
        • Greccio kamaraegyüttes
        • Liszt Ferenc kórus
        • Schola Gregoriana Budapestinensis
      • Kántoraink
      • Zenei múltunk
      • Egyházzenei programok
      • Koncertek
  • Gyóntatás
    • Gyóntatás heti beosztása
    • A szentgyónás menete
    • Lelkitükör
    • Felkészülés a szentgyónásra
      • Miért gyónjunk?
      • A jó gyónás öt lépése
      • Gondolatok a gyónáshoz
      • Gyakorlati jó tanácsok, fontos tudnivalók
      • Gyakori kérdések
      • A gyónás mai formájának kialakulása
      • 10 dolog, amit tudni kell
    • Tanúságtételek
      • Tanúságtétel 1.
      • Tanúságtétel 2.
      • Tanúságtétel 3.
  • Ferencesek
    • Kolostorunk tagjai
    • Jelentkezés a rendbe
    • Templomtörténet
      • Kisfilmek a templomunkról
        • Kisfilm a templomunkról 1. rész
        • Kisfilm a templomunkról 2. rész
      • Templomunk története
      • Templomunk harangjai
      • Alkantarai Szent Péter élete
      • Részletek az Aranykönyvből
      • Akikre büszkék vagyunk
        • Liszt Ferenc
    • FERENCIEK TERE
      • Ferenciek Tere – 2025/1.
    • Rendtörténet
    • Szerzetesség
    • Assisi Szent Ferenc imái
      • Az erények üdvözlése
      • A Boldogságos Szűz üdvözlése
      • A Miatyánk kifejtése
      • Ima a kereszt előtt
      • A fölséges Isten dicsérete
      • Dicséretek minden imaórára
      • Buzdítás Isten dicséretére
      • Áldás Leó testvérnek
      • Naphimnusz
      • A Szegény Úrnőknek adott buzdítás
      • Uram, tégy engem a te békéd eszközévé…
    • Ferences vértanúink boldoggá avatásáért
  • Urnatemető
  • Galéria
    • 2025
    • 2024
    • 2023
    • 2022
    • 2021
    • 2020
    • 2019
    • 2018
    • 2017
    • 2016
    • 2015
    • Archív képek
    • Barsi Balázs atya konferencia beszédei
    • F3
  • Kapcsolat
Főmenü

Április 30. Húsvét 3. hete, csütörtök

2020-04-302020-04-30

Csütörtök húsvét 3. hetében – Jn 6,44-51

Mit jelent az, hogy Jézus „az élet kenyere”?

Az élet már önmagában is egy misztérium. A természettudósok csak találgatnak, hogyan kezdődik, honnan ered az élet. Csak az élet jelenségeiről, az élőkre jellemző tulajdonságokról tudunk beszélni. Az az élet, amelyről Jézus beszél, a földi életnél is nagyobb titok. Ő az Isten életét akarja elénk tárni.

Ennek az életnek a forrása az Atya. A Fiú, mint örök Ige, maga is az Atya által él. Az Atyától kapja, de szintén öröktől fogva birtokolja az életet (vö. Jn 1,4). Ugyanakkor ez az élet a Szentlélekben áll fenn, aki egyfelől önálló személy, másfelől pedig azt mondjuk róla, hogy az Atya és a Fiú közös Lelke. A Szentlelket ezért a Szeretet Lelkének is mondjuk, hiszen az isteni személyeket a személyes Szeretet köti össze. A Szentháromság tehát szeretetkapcsolatokból áll.

Az Ige megtestesülésével Jézus Krisztus által jött létre a személyes kapcsolat Isten és ember között, és csak általa állhat fönn, csak általa lehetünk Isten életének részeseivé. Csak Jézus által élhetünk örökké tartó, meg nem szűnő egységben, azaz szeretetkapcsolatban a Szentháromsággal és egymással.

Amikor a mai evangéliumban azt mondja Jézus, hogy „én vagyok az élet kenyere”, ez azt jelenti, hogy számunkra Ő az élet forrása.

Az egységet Jézussal és egymással a Szentlélek valósítja meg. Az élet kenyerének vétele által jutunk egységre egymással, így leszünk gyermekei az Atyának és testvérei egymásnak. Pál apostol írta: „Mivel a kenyér egy, mi is mindannyian egy test vagyunk, mert mindannyian az egy kenyérből részesedünk.” (1Kor 10,17)

A világ teremtésének az oka, értelme és célja: Krisztus. Az Isten Fia azért lett emberré, hogy minket Isten életében részesítsen. Krisztus nélkül nincs örök élet. Ehhez viszont nélkülözhetetlenül szükség van Krisztus testének rendszeres vételére. A mai evangéliumban mondta Jézus, hogy: „Aki e kenyérből eszik, örökké él.” És hogy „Én feltámasztom őt az utolsó napon.” Jézus feltámadott testének vétele az Oltáriszentségben az örök élet elnyerésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért mondjuk, hogy Jézus teste számunkra az örök élet kenyere. Istennel való személyes kapcsolatunk éltetője tehát Jézus.

A szőlőtőről és szőlővesszőkről szóló hasonlatnak a leglényegesebb mondanivalója ez: csak azok maradnak egységben az Egyházzal és egymással, akik Jézussal kapcsolatban vannak. Az Eucharisztia az Egyház közösségének az éltetője. Az Egyházban minden egységre való törekvés kudarcra van ítélve az Eucharisztia nélkül. A hívő emberek közösségeinek is az Eucharisztia az éltetője. Ezért ragaszkodjunk az Eucharisztia gyakori vételéhez, akár testi, akár lelki áldozás formájában!

Keresés

Szentévi útmutató 2025

Napi homília

Nagyböjti készület

Ferenciek tere

ferenciek tere

Ferencesség

Urnatemető

Egyházzenei programok

Heti szentek, heti programok

Belvárosi Ferences Templomigazgatóság,

1053 Budapest, Ferenciek tere 9.

Tel. 0620 373-1580 (hétfőtől péntekig 8:00-16:00)

Bankszámlaszám: 11600006-00000000-40682275

THE NEW FACEBOOK LOGO PNG 2024 - eDigital Agency   THE NEW INSTAGRAM ICON WHITE PNG IN 2024 - eDigital Agency  @pestiferencesek

©2025 PESTI FERENCESEK