2. vasárnap Karácsony után – Ef 1,3-6,15-18; Jn 1,1-5,9-14
Tudjuk-e, hogy a világgal és benne velünk mi az Isten terve?
A mai vasárnap megfogalmazhatjuk Isten Igéje megtestesülésének, valamint a világ és benne a mi teremtésünknek és életünknek a célját.
Karácsony ünnepi miséjében is a mai evangéliumot olvastuk. „Kezdetben volt az Ige”, vagyis mindig volt, már a világ teremtése előtt is. És „az Ige Istennél volt”, nem valahol a térben, Istenen kívül létezett. A mondat harmadik állítása, hogy „Isten volt az Ige, Aki kezdetben Istennél volt”, azt jelenti, hogy az Igének Istennel közös örök élete van, vagyis az Ige egységben él az Atyával.
János evangéliumának előszava szól a világmindenség létéről és annak értelméről is. „Minden általa (= az Ige által) lett és nélküle semmi sem lett, ami lett”. A világ nem önmagától vagy örökké létezik, mintegy értelmetlen sodródásban és céltalanul, hanem Isten az Ige (= a Fiú) által teremtette. A hozzájuk való viszonyukban nyernek értelmet a teremtett dolgok és lények, maga az ember és a történelem is, minden munka és alkotás, az öröm és a szenvedés, a születés, a szeretet, de még a betegség és a halál is.
Jézus betlehemi jászla az Origó, a világ viszonyrendszerének a középpontpontja. A közénk születő Istengyermek ad értelmet a világnak. Benne, általa nyer igazolást Isten üdvözítő terve. A felfoghatatlan, teremtő Isten érthetővé, kézzel foghatóvá válik, testté lesz (szarksz=hús, anyag), hogy felemelje és megszentelje az emberit, hogy szent legyen az emberi test, annak minden vonatkozásában. Krisztusban már elkezdődött az új föld isteni tervének megvalósulása.
Az Isten terve, a világmindenség célja: az Ige megtestesülése. „Az Isten emberré lett, hogy mi Isten gyermekeivé lehessünk.” Az Atya „szeretetből eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által gyermekeivé legyünk” (Ef 1,4-5). A mai evangélium szerint „akik a világosságot befogadták, azoknak „hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek” (Jn 1,12). Erről a célról sohasem szabad megfeledkeznünk!
Miután Krisztus a megdicsőült emberi testét is fölvitte a Szentháromságba, azóta Isten Igéje a Titokzatos Test tagjaiban, bennünk is testet akar magára venni. Mindig és mindenütt karácsony van, ha gyermek születik és megkeresztelik őt, – ha a szentáldozásban Krisztust vesszük magunkhoz, – ha két ember igaz és mély szeretetben egymásra talál, – ha bűneinkért bocsánatot kérünk Istentől és egymástól, – ha az Úrban halunk meg. Addig is … kérjük August Betz szavaival:
Jézus! Ahogy Máriában éltél és benne testté lettél, úgy élj bennem is most, légy bennem is testté! Te gondolkozz bennem, Te imádkozz bennem, Te szeress bennem, Te szenvedj bennem, Te nézz a szememmel, Te beszélj a számmal, Te cselekedj a kezemmel, Te működj általam! Téged szolgáljon kezem, Téged vigyenek lábaim amerre járok a földön, hogy Általad és a Szentlélek működése által hazajussunk Atyánkhoz, ámen.