December 31. – 1Jn 2,18-21; Jn 1,1-18
Milyen érzések és gondolatok vannak bennünk a polgári év utolsó napján?
Sok múlik azon, hogyan zárjuk az óévet, és hogyan kezdjük az újat. Ne feledjük azt a két mondást, hogy „minden jó, ha a vége jó”, és „a jó kezdet – fél siker”! Év végén minden vállalkozásban számvetést készítenek arról, hogy mennyire volt sikeres/sikertelen a vállalkozás, és milyen legyen a folytatás. Mi Istennek tartozunk számadással, mert Istentől kaptuk az elmúlt évet. Felelősek vagyunk tetteinkért, de mulasztásainkért is, hogy mire és hogyan használtuk fel az elmúlt esztendőt. De nemcsak a múlttal kell foglalkoznunk! A mai nap evangéliuma már a jövőre és az örökkévalóságra is felhívja a figyelmünket.
Életünket érdemes a kapcsolataink, képességeink, valamint a múltbeli (felhasznált és elszalasztott) és a jövőbeli lehetőségeink alapján felülvizsgálni.
A három isteni Személlyel való kapcsolatunkkal kell kezdeni. Jó irányban fejlődtünk-e? Elmélyítettük-e a kapcsolatunkat mindennap? Kerestük-e és követtük-e Isten akaratát? – Aztán következhetnek embertársaink. Mennyire törődtünk velük, mennyire segítettük őket?
Az esztendő utolsó napján meg kell fogalmaznunk köszönetünket hálaadásunkat Istennek. NB! Csak a hálás lelkületű ember lehet boldog, elégedett és kiegyensúlyozott. Ezért azon a listánkon, amelyet Isten elé viszünk, először a jó eredményeket kell felsorolni. Mindenben észre kell vennünk Isten ajándékát, és hálásnak kell lennünk azokért az eredményekért is, amelyeket másoknak köszönhetünk. Nagy hálával gondoljunk azokra, akik gyarlóságainkkal együtt (azok ellenére is!) szeretnek minket.
Természetesen nem szabad szemet hunyni a sikertelenségek, a hibák, hiányosságok, sajnálatos dolgok és a bűnök fölött sem. Mert ha nem ismerjük el, hogy hibáztunk, akkor ezeket a hibákat a jövőben is el fogjuk követni. Meg kell vizsgálni a hibák és bűnök forrásait, okait és alkalmait is, hogy ezeket elkerülve, a jövőben lehetőleg ne kövessük el ezeket! Tudnunk kell, hogy konkrétan milyen hibákat és hibaforrásokat kell elkerülnünk! Mi az, amin változtatni kell?
Aztán a számvetés alapján el kell készítenünk a tervet a következő évre. Miket tartunk a legfontosabb feladatainknak? Jó, ha mindezt le is írjuk, és olyan helyre tesszük, ahonnét év közben könnyen elő tudjuk venni. Tudatában kell lennünk annak, hogy még egy új életet egyikünk sem kezdhet. A földi élet után senki számára nem következhet még egy újabb földi élet, hanem csak az örök élet, amely szintén számadással kezdődik, és annak eredménye földi életünk számadásainak összegzésétől függ. Ha Istennel (Istennek és Istenben) élünk, akkor vele fogunk feltámadni és örökké élni.
Így zárjuk ezt az évet tartalmas hálaadással, azután kérjük Isten segítségét és áldását a jövő évi céljainkhoz és feladatainkhoz!