Július. 23. Szent Brigitta szerzetesnő – Jn 15,1-8
1999. október 1-től Európa társvédőszentje (II. János Pál)
Tudjuk-e, mi a feltétele annak, hogy életünk örök életre megmaradó gyümölcsöket teremjen?
Brigitta 1303-ban Svédországban született, 1373-ban pedig Rómában halt meg.
11 éves volt, amikor édesanyját elveszítette. Ekkor egyik nagynénjéhez került, elszakítva édesapjától, valamint testvéreitől. Ebben a nehéz időszakban talált rá először Krisztusra, aki „tudta, mi a szenvedés” (Iz 53,3). Amikor szigorú nagynénje egyik dermesztően hideg téli éjjelen éjfél után azon kapta Brigittát, hogy ott térdelt a feszület előtt, jól elverte, aztán még szigorúbb nevelés alá vetette. Még több házimunkát adott neki, hogy kijózanodjon, a jövőben pedig kerülje az effélét.
13 éves korában ment férjhez. Krisztus megnyugtatta ennek az állapotnak szent volta felől: „Egy alázatos és jámbor asszony kedvesebb nekem, mint egy gőgös szűz”. „Akik a szeretetben összeforrnak, és Isten dicsőségére gyermekeket hoznak a világra és nevelnek fel, azok nekem lelki templomul szolgálnak, ahol én is ott vagyok velük harmadikként” (Naplója). Nyolc gyermekük született, akiket férje halála után egyedül, nagy áldozattal felnevelt.
Közben azon fáradozott, hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, a pápát pedig rábírja, hogy térjen vissza Avignonból Rómába. Miután Brigitta Rómába költözött, belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, majd szerzetesrendet is alapított.
Lángoló szavaival elérte, hogy V. Orbán pápa elhagyja Avignont, valamint visszatérjen Rómába. Amikor nem sokkal később a pápa úgy érezte, hogy nem tud azokkal a nehézségekkel megküzdeni, amelyekkel szembetalálta magát, vissza akart térni. Azt mondta, hogy „Fáradt vagyok a harchoz!”. Brigitta ezt válaszolta: „Azt hiszi, Szentséges Atya, hogy az én szívemet nem sebzi a honvágy az északi táj után, ahol a tavak tiszta vizében ősrengetegek és hullámzó gabonaföldek tükröződnek?” (Naplója). Brigitta legfőbb vágya, hogy Isten akaratát teljesítse, nagyobb volt a honvágyánál.
Franz Werfel szerint „az élet: vágyak és kívánságok sora, amelyeket be kell teljesítenünk”. Isten mély, igaz vágyakat teremtett lelkünkbe, de ezek csupán Krisztussal együttműködve tudnak beteljesedni.
A szőlőtő, valamint a szőlővesszők hasonlatát tartalmazó evangéliumi részlet a Krisztusban való megmaradást, illetve a gyümölcshozást kapcsolja össze. Aki Krisztusban marad, az bő termést hoz. Azáltal maradunk Krisztusban, ha elfogadjuk tanítását, továbbá igyekszünk szerinte élni.
Krisztus nélkül a legtökéletesebb tetteink sem hozhatnak maradandó gyümölcsöt. A Jézusban való megmaradásunk az egyedüli lehetőség arra, hogy életünk örök életre megmaradó gyümölcsöket teremjen.
Kérjük Szent Brigitta közbenjárását, hogy az ő példája szerint mi is mindig Isten akaratát kövessük, valamint a jó cselekedetek bőséges gyümölcseit teremjük!
***
Kép: Hermann Rode: Svéd Szent Brigitta oltárképe (részlet) 1480 körül, Södermanland, Svédország
Forrás: Wikimedia Commons