Húsvét 5. hete, péntek – Jn 15,12-17
Tudjuk-e, hogyan lehetünk Jézussal baráti kapcsolatban, mi ennek a feltétele, illetve a következménye?
Minden személyes kapcsolatot ápolni kell, főleg a házastársak közötti, valamint a szülők, illetve gyermekeik közötti kapcsolatot. Fontos a baráti kapcsolatok ápolása is.
Általánosságban véve nehéz meghatározni, hogy melyek a barátságnak a jellemzői. Ezek például a két személy közötti kölcsönös rokonszenv, vonzalom, érdeklődés, értékelés, együttérzés, megértés, jóakarat, megnyílás, bizalom, megosztás, osztozás, egymás lényének, ietve szabadságának tiszteletben tartása, stb. Mindez érvényes a Jézussal való barátságra is.
A Jézussal való barátság kezdeményezője Jézus. Ő választ ki minket. Ennek a kiválasztásnak a feltétele az egymás iránti szeretet: „Barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Ez az én parancsom: szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!”
Azzal együtt, hogy Jézus felajánlja barátságát, a kinyilatkoztatás teljességében akar részesíteni minket. Ennek három mozzanata van.
(1) Az Atya minden mondanivalóját kinyilvánította. „Mindazt, amit Atyámtól hallottam, tudtul adtam nektek.” Ezzel a szolga szintjéről fölemel a barát szintjére.
(2) Önmagát egészen értünk, illetve nekünk adja.
(3) A Szentlélek átadásával övéit lelkileg önmagával egyesíti.
Érdemes tudnunk, hogy Jézus barátságának felajánlása, valamint ennek feltételeként a parancsainak teljesítése nemcsak az apostoloknak szólt, hanem mindazoknak, akik elfogadják a felajánlott barátságot, tehát nekünk is.
Azt is szükséges tudnunk, hogy Jézus azt kívánja tőlünk, amit Ő maga is megvalósított. Ez kiterjedhet egészen az élet odaadásáig.
A Jézussal való gyümölcsöző életközösség, vagyis az egymásban maradás a krisztusi élet továbbadásának a feltétele. Krisztus tanítását csupán akkor tudjuk hatékonyan továbbadni, ha a Szentlélek segítségével erkölcsös életet élünk a parancsok teljesítése által. Ehhez járulhat a belső megtapasztalás, valamint az érzelmi átélés. Ennek hiányában lehet csupán a hitünk az alapja a Lélek jelenlétének, valamint a Krisztussal való belső egységünknek.
A kiválasztás, majd ezt követően a megbízás Jézustól ered. Ő mindenkit üdvözíteni akar, de hogy kinek milyen szerepet juttat országában, arról a döntést fenntartja magának. Nekünk abban szükséges hűségesnek lennünk, amit kaptunk.
Az áldozatos szeretet gyakorlásának már itt a földön is megvan az a természetfölötti jutalma, hogy az Atya meghallgatja kéréseinket, amelyeket Jézus nevében terjesztünk elé. Az Atya így tiszteli meg Fia barátait. De Jézus újra hozzáteszi, hogy ennek előfeltétele az egymás iránti okos testvéri szeretet.