Vízkereszt (Urunk megjelenése) – Mt 2,1-12
Figyelünk-e Isten jeleire, és követjük-e azokat?
A napkeleti bölcsek látogatásának története csak Máté evangéliumában olvasható. Az arany, a tömjén, valamint a mirha átadásán kívül többet nem tudunk meg róluk. De fontos körülmény, hogy míg a többi karácsonyi történet szereplői mind zsidók voltak, a bölcsek a teljes emberiséget képviselik, tehát minket is.
A néphagyományban csak később kaptak a bölcsek hármas számot, három nevet, három egyéniséget. A képi ábrázolásokban egyikük fehér bőrű, azaz európai, a másik bőre sárgás színű, vagyis keleti, a harmadik pedig szerecsen, vagyis fekete bőrű, afrikai. Ez az ábrázolás azt akarja kifejezni, hogy a Gyermek körül az emberiség három nagy ága jött össze. Ezen kívül a középkori ikonográfiai hagyomány három életkorral is ábrázolja őket. Ez pedig azt fejezi ki, hogy minden életkorú, minden életállapotú ember képviselve van.
Vonjunk le néhány tanulságot a magunk számára!
Máté evangéliumának fontos üzenete, hogy Jézus mindenkihez jött, minden ember üdvözítője akar lenni. Benne a mennyei Atya mindenkivel közölni akarja végtelen szeretetét.
Isten mindnyájunk számára ad jeleket. Ha ezeket észrevesszük, akkor szükséges elindulnunk a nyomukba. A hit eseménye az üdvtörténet kezdetétől fogva úgy jelenik meg a Szentírásban, mint útra kelés. Sokszor fizikai helyváltoztatással is jár, mint Ábrahám, Mózes, a betlehemi pásztorok, vagy éppen Máté evangélista esetében. De még inkább a régi életmódból való kivonulást, Isten akaratának követését jelenti.
Szükséges felkészülnünk a Jézussal való találkozásra! Hozzuk magunkkal saját életünk kincseit (sikereinket, örömeinket, de félelmeinket, aggódásainkat is). Ajándékozzuk meg Őt a hitünk aranyával, hogy elfogadjuk Istentől kapott küldetésünket. Hódoljunk előtte állhatatos imádságunk tömjénillatával, hogy sohase adjuk fel a reményünket Benne, mert Ő mindig hűséges hozzánk, megsegít minket. Ajánljuk fel Neki a megbocsátó, a sebeket gyógyító áldozatos szeretet mirháját, amelyhez mindig Tőle kérünk erőt.
Azután más úton térjünk vissza otthonainkba: a Vele való találkozásból erőt merítve, a változtatásra készen, örömmel eltelve, Tőle erőt kéve, Benne bízva, Vele együtt, az ő gyógyító áldásával! Legyünk olyan emberek, akik másokat is Jézushoz vezetünk, főleg életünk jó példájával, türelmes, áldozatos szeretettel, de olykor szavunkkal is.
Jegyezzük meg, hogy Jézus mindenkinek az Üdvözítője akar lenni! Ehhez mindnyájunknak szükségünk van emberi segítségre, hogy elinduljunk, azután pedig kitartsunk azon az úton, amelynek a végén megtaláljuk Krisztust, az igazi világosságot, az igazi boldogságot. Ne feledjük, hogy minket is mások segítettek a hit útján járni! Egymást segítve nyerhetjük el az üdvösséget.