Évközi 24. hét, szombat – Lk 8,4-15
Mi a sorsa Jézus tanításának a mi életünkben?
Az, hogy milyen minőségű föld vagyunk az Isten igéje számára, az attól függ, hogy mennyire vagyunk befogadására készek a jelen pillanatban. Ez pedig attól is függ, hogy mekkora szorgalommal gondozzuk lelkünk szántóföldjét.
Az „útfélre hullott magvak” a madarak étkévé lesznek. Jézus róluk mondja, hogy jön a jómadár, vagyis az ördög, és „kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek.”
A köves helyen nincs nedvesség, amely tartósan táplálná a magokat. Azok az emberek, akiknek a lelkük hasonlít a köves talajhoz, „Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak.”
„A tövisek közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága, az élvezetek elfojtják a növekedést, és termést nem hoznak.”
„Jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak állhatatosságban.”
Ha türelemmel, kitartással, gondoskodással, szeretetteljes munkálkodással, és főleg a Szentlélekre való odafigyeléssel tettekre váltjuk Jézus tanítását, akkor a lelkünk szántóföldje bőséges termést hoz!