Húsvétvasárnap – ApCsel 10,34-43; Kol 3,1-4; Jn 20,1-9
Hiszünk-e Jézus feltámadásában?
Szent Ágoston „Az Isten városa” című művében írja, hogy Jézus feltámadása emberileg felfoghatatlan esemény. Hihetetlennek tartja, hogy az emberek egyáltalán hittek benne. Majd pedig azt fejtegeti, hogy a tanulatlan apostolok tanítását hallgatva voltak emberek, akik hittek Jézus feltámadásában. Ehhez hozzátehetjük, hogy az is hihetetlen, hogy ezért az igazságért az évszázadok során milyen sokan vállalták a vértanúságot. Sőt, hogy 2000 évvel az események után ma is vannak emberek, akik hisznek abban, hogy Jézus valóban feltámadt a halálból.
Teljesen jogos, hogy az eseményekre magyarázatot, illetve bizonyítékot keresünk. Jézus holttestének eltűnésére magyarázatot kerestek egykor a sír őrzésével megbízott katonák és a zsidó vallási vezetők is. A másik oldalon állnak azok az asszonyok, akik vasárnap hajnalban szerették volna elvégezni a Jézus temetéskor elmaradt balzsamozást, továbbá az apostolok, valamint a tanítványok. Mindenki azt szerette volna tudni, hogy a keresztről való levételt követően hová tűnt a sziklasírba helyezett Jézus teste. Haláláról meggyőződtek. Semmi kétség nem fért ahhoz, hogy a sok szenvedés után meghalt, aztán a testét elhelyezték a sziklasírban.
Magyarázat és bizonyíték helyett jeleket találunk. A legfontosabb jel maga az üres sír. Jel az elhengerített kő, a feltámadást hírül hozó angyal, valamint a Jézus állát felkötő kendő a halotti lepel alatt, ahogyan ráhelyezték.
Isten az emberek számára jeleket hagy hátra. A jeleknek az a céljuk, hogy az emberek eljussanak a hitre.
De ugyanazokat a jeleket látva a katonák nem hisznek. Az asszonyok, majd később az apostolok viszont igen, mert személyesen találkoztak a Feltámadott Úrral.
A feltámadt Jézusban elkezdődött az új teremtés, amelyre mindannyian epedve vágyakozunk. Erről az új teremtésről szólva XVI. Benedek pápa így fogalmazott: „Krisztus feltámadása – ha használhatjuk az evolúció elméletének nyelvezetét – a legnagyobb mutáció, a legdöntőbb ugrás egy új dimenzió felé, amely az élet és annak fejlődése hosszú történelmében valaha is történt. Ugrás egy teljesen új létrendbe”. Tehát Krisztus feltámadása azért is nagy ünnep, mert új horizontot nyitott az egész emberiségnek.
Krisztus feltámadásának van még egy egészen közeli, személyes haszna, eredménye is. Ő már nincs kötve helyhez és időhöz. Ezért bármikor, a legszemélyesebben velünk lehet. Ez nagy örömhír a mi számunkra! Személyes tapasztalatunk lehet arról, hogy: „Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!” A keleti egyházban így köszöntik egymást a keresztények ezen a napon.
Az egész húsvéti időszakban arra keressük majd a választ, hogy mi az oka annak, ha valaki nem ismeri fel, hogy a feltámadott Krisztus velünk van.
Húsvét alkalmából Jézus bennünk való személyes jelenlétének a megtapasztalását kívánom mindenkinek! Boldogan mondjuk: „Halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”! Ámen!