Az emeritus pápa, XVI. Benedek földi útját 2022. december 31-én délelőtt befejezte, és hazatért a Mennyei Atya Házába. Temetési szertartását Ferenc pápa vezeti 2023. január 5-én.
Templomunkban december 31-én a 17.00-kor kezdődő szentmisét érte ajánlottuk fel.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2023. január 9-én, hétfőn 18 órai kezdettel a budapesti Szent István-bazilikában szentmise keretében emlékezik meg az emeritus pápáról. A gyászmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, érsek úr lesz.
Ferenc pápához csatlakozva továbbra is kérünk minden jószándékú embert, hogy imáiban emlékezzen meg az emeritus pápáról, továbbá buzdítjuk minden testvérünket, imádkozzon Szentatyánkért és az egész Egyházért.
XVI. Benedek emeritus pápa életrajza elérhető ITT.
Kránitz Mihály teológus, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Kar Alapvető Hittan tanszékének vezetője, prodékán alábbi írásával emlékezünk XVI. Benedek emeritus pápára.
XVI. Benedek pápa Szent Péter 265. utóda a legfőbb pásztori gondossággal vezette az egész Egyházat az üdvösség útján. Hangsúlyozta az elmélyült teológiai párbeszéd fontosságát a más keresztény egyházakkal és egyházi közösségekkel valamint a vallásokkal, de különösen a zsidósággal való dialógust. Hűséggel, kiváló felkészültséggel és a Szentlélek támogatásával XVI. Benedek pápa megfelelő módon volt képes felragyogtatni Krisztus igazságát a 21. századot kezdő világban.
A kegyelem indítása
Talán kevés gyermek van, akit a születése után négy órával már megkeresztelnek, mégpedig nagyszombaton és élete ettől fogva a húsvétvasárnapba vezető úton halad. Joseph Ratzingerrel ez történt 1927. április 16-án, amikor Marktl am Innben megszületett, ami gondviselésszerűen meghatározta jövőjét. A vallásos családi háttér és szellemi-lelki adottságai képessé tették arra, hogy tudatosan készüljön a keresztségben kapott hivatás megélésére. A papi szolgálatra való felkészülése során elsajátította a filozófia és a teológia alapjait (1946–1951, Freising-München), majd mint egyetemi tanárként (Freising, Bonn, Münster, Tübingen, Regensburg) az alapvető hittan és a dogmatika oktatása során megérlelődött benne az a meggyőződés, hogy az Egyház birtokában van az a biztos igazság, mely a kereső ember számára útmutatást adhat egy változó és összetett világban.
Az ifjú teológus
Tanári pályájának kezdetétől a teológiát mindig, mint az Egyház tanítását adta tovább, rámutatva, hogy az Egyház célja Isten bemutatása, láthatóvá tétele. Számára igazság és valóság összetartozott, mert az ember szomjas az igazságra és földi élete során ezt, jóllehet csak a titok fátylán keresztül, az Egyház képes számára eljuttatni.
Joseph Ratzinger első írásai (Isten népe és háza Szent Ágostonnál 1954; Szent Bonaventura történelemteológiája 1959; A hívők Istene és a filozófusok Istene 1960; A keresztény testvériség 1960; Püspökség és primátus 1961) megvilágosító erejűek voltak, így természetesnek mondható, hogy a kölni bíboros Joseph Frings szakértőnek vette maga mellé a II. Vatikáni Zsinaton, ahol nagy visszhangot váltottak ki a bíborosnak átadott általa írt beszédek, főleg a kinyilatkoztatás tanításával kapcsolatban.
Joseph Ratzinger a progresszív zsinati irányt képviselve, jelentős mértékben hozzájárult a XXIII. János pápa által meghirdetett egyházi gondolkodás megújításához és a világgal való korszerű párbeszédhez a hit átadására. Ezt követően a zsinat tanításának tudatos képviselőjeként írta meg egy új evangelizációval felérő műveit (Bevezetés a kereszténységbe 1968; Isten új népe. Egyháztani vázlatok 1969). Az egyháztani témák meggyőzték arról, hogy Jézus Krisztushoz való eljutást csakis az Egyház életében és hagyományában lehet megtalálni.
Az Egyház küldetése a világban
XVI. Benedek pápaságának mintegy hajtómotorja az Egyház missziós, evangelizációs küldetésének új lendületbe hozása. A krisztusi parancs mindenhol és mindig érvényes, hogy az apostoloknak az egész világra, minden néphez és az egész föld végső határáig kell elvinni az evangéliumot. Az Úr megbízása, hogy a népeket önmagában és szeretetében egyesítse, ma is folytatódik. A pápa meggyőződése, hogy biztos tudással kell rendelkezni hitünk felől, mert csak így leszünk képesek azt tovább adni.
A meggyengült hit- és természetfeletti érzék kiegyensúlyozására és az Egyház tanításának pontos ismeretére született a szándék A Katolikus Egyház Katekizmusának a megírására. 1985-ben a püspöki szinódus fejezte ki vágyát „egy, az egész katolikus hit- és erkölcstant összefoglaló Katekizmus, illetve Kompendium elkészítésére”, majd 1992-ben ez napvilágot is látott. Eddig mintegy ötven nyelvre fordították már le, 2005-re pedig elkészült ugyanennek a katekizmusnak az összefoglalása. 2007-ben pedig dél-amerikai apostoli útja során XVI. Benedek pápa egy egész földrésznek ajánlotta a hit továbbadásának fontos eszközeként a katekizmust: „Isten népének Krisztus misztériumába való bevezetéséhez fontos eszköz a katekézis, mely egyszerű és lényegre törő formában adja tovább Krisztus üzenetét. Ezért fokozni kell a katekézist és a hitre való ránevelést mind a kisgyermekek, mind a fiatalok és a felnőttek körében. A hitre adott érett reflexió megvilágítja az élet útját, és erőt ad ahhoz, hogy Krisztus tanúi lehessünk.
Mesteri, világos tanítás
XVI. Benedek pápa Deus caritas est kezdetű első körlevele (2005) a keresztény szeretetről szólt. A modern ember számára szinte már értelmezhetetlen kifejezést a pápa újra elhelyezte a maga helyes összefüggésében, amely vonatkozik a mai ember valóságára, ez pedig a testi, szellemi és lelki összetevő. A kereszténység kulcsszava a szeretet, mely azonnal összeköt bennünket egy személlyel: „A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy nagy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot s ezáltal meghatározott irányt ad.”
XVI. Benedek második körlevele, a Spe salvi (2007) a keresztény reményről szól, mert egyetlen ember sem élhet bizalom és remény nélkül, mivel az ember jövőre irányított lény. A keresztény hit nemcsak egy adottság, hanem egy olyan remény ajándéka, amelynek segítségével jelen gondjainkkal meg tudunk birkózni,
ám biztosak is lehetünk abban, hogy az Egyház és valamennyi keresztény, még a távoli országok keresztényei is egy biztos cél felé haladnak, amely nem más, mint az Isten országába való elérkezés, Jézus Krisztus személye.
XVI. Benedek Caritas in veritate kezdetű harmadik körlevelében (2009), melyet joggal lehet nevezni szociális enciklikának, az ember teljes értékű fejlődéséről szól. A pápa kifejti, hogy a szeretet egy olyan láthatatlan, de mégis valóságos erő, amely átalakítja nemcsak az embert, hanem magát a társadalmat is. Az Egyháznak szava van a mai világhoz, népek és országok vezetőihez és a közéleti szereplőkhöz. A szeretet az Egyház társadalmi tanításának királyi útja.
Sajnos egy bizonyos rossz érzés és csalódottság volt jellemző egyesekre az Egyház zsinat utáni helyzetét illetően, de nézete szerint ez gyakran megtörténik, amikor egy lelkes és emelkedett pillanat után szembesülni kell a sokszor fáradságos hétköznapi kötelességekkel. A világban ugyanakkor nyitott fülekre talált a zsinat ténye, mellyel szemben jóindulatát is éreztette. Beszélgetése Jürgen Habermas-szal a jogállam alapjairól jól mutatta szellemi nagyságát. Még bíborosként kezdte meg, de pápaként fejezte be A Názáreti Jézus című három kötetes művét (2007, 2011, 2012) Jézus Krisztus személyéről.
Az utolsó hosszú életállomás
Mindenkit meglepett, amikor XVI. Benedek pápa 2013. február 11-én latin nyelven bejelentette lemondását az Egyházi törvénykönyvnek megfelelően, hivatkozva idős korára és egészségi állapotára. Péteri tisztségét 2013. február 28-ig látta el. Először a Castel Gandolfó-i rezidencián, majd a Vatikánban visszahúzódva élt a Mater Ecclesiae-kolostorban.
Az elmúlt évtizedben – eltekintve néhány megnyilatkozástól és 2020-ban beteg testvére, Georg Ratzinger meglátogatásától – tudatosan az imádságnak és az elmélkedésnek élt, belső, lelki zarándokúton haladt és várta a találkozást Urával, akinek derék munkatársa volt, akiről tanított és akit szeretett. Földi útja, hiteles keresztény élete most lezárult és egyben megnyílt az örök Igazság színelátásra.
A 2022. december 28-i szerdai átalános kihallgatáson Ferenc pápa még a hívek imáját kérte a súlyos állapotban lévő elődjéért, aki így az év utolsó napján, december 31-én sokak által lelkileg kisérve lépte át az irgalmasság házának kapuját.