Advent 2.vasárnapja – Iz 11,1-10; Róm 15,4-9; Mt 3,1-12 Következetesek vagyunk-e a megtérésben?
Nekünk is szól Keresztelő Jánosnak a mai evangéliumban elhangzó mondata, hogy: „Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa”! Márk evangéliumában Jézus első kimondott két mondata lényegét tekintve ugyanez volt. Ő azonban tovább is megy: „Beteljesedett az idő, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15).
Tudjuk, hogy a Megváltó már eljött. Ugyanakkor Isten üdvözítő terve még csak a megvalósulás folyamatában van. A már megvalósult, és a még megvalósulásra váró lét kettősségében élünk. Egész életünk szüntelen várakozás az Úr eljövetelére (mindennap, halálunk pillanatáig).
Keresztelő János további szavait is fogadjuk így! A fejsze már összezúzta a bűn fájának gyökerét, de még a mi életünk fájának gyökerére van helyezve. A Szentlélek megtisztító tüze már működik, amellyel Krisztus keresztel meg. Ő bennünk is végbe akarja vinni munkáját.
Az Úrral való találkozás igazi akadálya nem a bűn, hanem az, ha igaznak tartjuk magunkat. A megtérés lépései pedig a bűnök beismerése, azok megbánása, majd ezt követi a bűnök bevallása. János azt is mondta, hogy: „Teremjétek… a bűnbánat méltó gyümölcsét!”
Jézusnál a megtérés indoka az, hogy: „közel van az Isten országa” (Mk 1,15). Fontos, hogy a megtérésünknek Krisztus személyére szükséges irányulnia. Nem a régitől való elforduláson van az elsődleges hangsúly, hanem az Úr felé való odaforduláson. Ő az, Aki meg tud tisztítani minket bűneinktől. A mennyek országába a bűnbánat gyümölcsei nélkül, megtisztulás hiányában nem léphetünk be.
Advent második hete kiváló alkalom arra, hogy lelki életünk minden területére kiterjedő teljes átvilágítást végezzünk. Ismerjük fel, hogy milyen terheket (milyen rossz szokásokat, helytelen kapcsolatokat) hordozunk, amelyek gátolják vagy akadályozzák az Istennel való kapcsolatunkat, vagy zavarják Isten bennünk való jelenlétét! Ismerjük fel azt is, hogy milyen téren (honnan) szükséges megtérni, visszatérni Istenhez! Hogyan, illetve miben lehet(ne) jobban követni Krisztust?
A megtérés azonban nemcsak abból áll, hogy a magunk felé való fordulás, a magunkba roskadás, valamint az önsajnálat (a siránkozás) helyett megnyílunk Isten felé. Nyissuk meg szívünket az emberek felé is! Figyeljünk jobban egymásra! Kerüljük a negatív kritikát! Ne mondjunk rosszat senkiről (csak jót, vagy semmit)! Nemcsak szeretetre, hanem értékelésre is vágyunk. Ne fukarkodjunk az elismeréssel, a dicséretekkel! Igyekezzünk jót tenni!
Így Izaiás próféta jövendölése szerint a világ végén Krisztus a minket egybegyűjtő zászló lesz!