Február 24. Szent Mátyás apostol ApCsel 1,15-17. 20-26; Jn 15,9-17
Önfeláldozó szeretetből fakadnak-e tetteink?
Mindnyájunkra érvényes az önfeláldozó szeretetnek az a mércéje, amit Jézus a mai evangéliumi részletben fogalmazott meg, hogy: „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért”.
Ennek a szeretetnek a forrása az Isten szívében van. Isten szeretetből teremtette a világot. A bűn által megrontott önző emberi szíven és 
a gonosz angyalokon kívül nincs a világon senki, aki önmagának élne, és ne szolgálná mások életét. Ez a törvény bele van írva a szívünkbe, mint a tömegvonzás törvénye az anyagba.
Jézus nemcsak pontosan megfogalmazta ezt a törvényt és mértéket, hanem kifejezetten és tudatosan vállalta és betöltötte. Jézus nemcsak meghalni tanított, hanem élni is. Nem tud meghalni barátaiért és hozzátartozóiért az, aki nem tud élni értük. De erre magunktól gyöngék vagyunk. A Szentlélek, valamint Jézus Teste és Vére tesz képessé minket ennek a teljesítésére.
Bízva Jézus segítségében, valamint Mátyás és a többi apostol közbenjárásában, törekedjünk arra, hogy méltók legyünk Istentől kapott hivatásunkhoz, az önfeláldozó szeretetből fakadó élethez!