Július 22. Szent Mária Magdolna 2Kor 5,14-17; Jn 20,1-2, 11-18
Igyekszünk-e egyre jobban megismerni és szeretni Istent?
Mária Magdolna története – mindnyájunk története: Isten-keresésünk története. Isten egyre nagyobb Isten-ismeretre és Isten-szeretetre akar elvezetni mindnyájunkat, de nekünk is akarnunk kell növekedni Isten ismeretében és szeretetében. „Avégett vagyunk a világon, hogy Istent egyre jobban megismerjük és egyre jobban szeressük.” (Hamvas -féle Katekizmus, 1950-es évek)
Magdolna azért nem ismerte fel az élő Krisztust, aki ott állt mellette, mert a halott Krisztust kereste. De amikor Jézust a kertésznek vélte, és Jézus holttestét kereste, egy dologban nem tévedett, hogy azt valóban Jézus vitte el. Csakhogy Jézus él, Őt nem lehet kisajátítani, és Ő azért támadt fel, hogy mindenki magával vihesse.
Amikor Jézus azon a néven szólította őt, ahogyan földi életében szokta, Magdolna felismerte.
A feltámadt Jézus két tényt bizonyított (és bizonyít ma is): Ő ugyanaz marad, aki mindig is volt, és sokkal jobban szeret minket annál, mint ahogyan mi gondoljuk, vagy amit egyáltalán megismerhetünk az ő szeretetéből. A mai szentlecke azzal kezdődött, hogy: „Krisztus szeretete sürget minket”. És a folytatás is fontos: „Ha Krisztust azelőtt emberi módon ismertük is, most már nem úgy ismerjük.”
Mit kíván tőlünk Krisztus ismerete és szeretete?
Csak négy mozzanatot említek meg a sok közül.
1. Hinnünk kell Jézusban, hogy Ő a feltámadás és az élet, aki feltámaszt minket a bűnből és a halálból.
2. A feltámadt Jézus irántunk való szeretetéről soha nem szabad megfeledkezni, és a viszonzásról sem. Mert nemcsak mi vágyódunk az Isten után, hanem Ő is vágyódik utánunk, és beteljesíti vágyunkat. Mindennap törekedni kell arra, hogy egyre jobban megismerjük és szeressük Őt. Isten segíteni fog, hogy továbblépjünk, hogy fejlődjünk az ő ismeretében és egyre nagyobb szeretetében. 3. Nem szabad ragaszkodni a „tegnapi” Jézushoz, akit birtokba akarunk venni és meg akarunk tartani magunknak! Mert Ő semmiféle szeretet címén nem engedi magát bezárni a tegnapi világunkba. Emberi elképzeléseink és eddigi tapasztalataink akadályoznak minket. De Jézus nem engedi, hogy visszavigyük Őt oda, ahol valaha együtt voltunk Vele. Ő akar bennünket egyre tovább, egyre magasabbra vinni, egészen „az Atya házába, ahol sok lakóhely van” (v. ö. Jn 14,2), és ahol nekünk is helyet készít.
Jézus mindig egészen közel áll hozzánk, de mi – Mária Magdolnához hasonlóan – nem ismerjük fel Őt. Ha nyitott szívvel járunk a világban, akkor észre fogjuk venni Jézust, aki naponta megszólít minket.
4. Figyelnünk kell rá, és meg kell jegyeznünk, hogy mit mond, milyen küldetést ad nekünk, és azt teljesítenünk kell.