Török Csaba atya gondolataival, imáival 9 napon át készülhetünk pünkösd ünnepére. A Szentlélek kétezer esztendővel ezelőtt leszállt az apostolokra, és gyökeresen átalakította a szívüket. Így beteljesült Jézus ígérete: „Amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. (…) Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek” (Jn 16,13–14) . Erő, bátorság és tettrekészség veszi át a gyöngeség, a félelem és a bénultság helyét, és ezáltal megszületik az Egyház. Az időknek, amikben élünk, megvannak a maguk jelei és kérdései, amelyekre csakis az evangélium igazsága ad választ. A világnak szüksége van olyan emberekre, akik engedik, hogy szívüket Krisztus Lelkének az ereje és kegyelme alakítsa.
A szív formálásának az útja azonban nehéz és meredek. Készen kell állnunk rá, hogy nap mint nap újra megtérjünk. „Alakítsd a szívedet!” – intenek a lelkiélet mesterei. Idei kilencedünk épp ezt a célt tűzte ki maga elé. Így imádkozzunk együtt és egymásért!
6. NAP
ÖNFELÁLDOZÁS
„Mindenre van erőm Abban, aki megerősít.” Fil 4,13
ELMÉLKEDÉS
Az önvédelem természetes ösztönünk, mindenütt megfigyelhetjük az élővilágban. Létezésünk van annyira értékes, hogy megoltalmazzuk: egyediek, a Teremtő ajándékai vagyunk. Jézus azonban „új parancsot” adott nekünk (Jn 13,34): „Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást”. „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). A szeretetre nyertünk meghívást, s ennek legnemesebb formája az önfeláldozás. Ily módon túllépünk az ösztön által adott határainkon. A Szentlélek adja meg ehhez az erőt.
Síkra szállni, áldozatot hozni, önmagunkat feláldozni a másikért – olyan emberi döntések ezek, amelyek beemelnek minket Krisztus megváltói művének a dinamikájába. Nehéz dolog önmagunknál is jobban szeretni a másikat, erre nem vagyunk képesek szeszélyből vagy valamiféle őrületből, csakis egy még nagyobb szeretet megtapasztalása által: Isten már előbb és sokkal jobban szeretett és oltalmazott engem…
Egy idős pap, aki egész életében nehéz sorsú emberekkel, közöttük számos gyermekkel foglalkozott, újra meg újra elmondta: „Senki nem lehet jóvá szidni. Csakis jóvá dicsérni lehet az embert!” Nem voltak ezek üres szavak: a legnehezebb időkben, a kommunizmus alatt nyögő Magyarországon számos anyátlan, apátlan fiatallal törődött. Személyes áldozatkészsége és odaadása révén sokaknak nyújtott hitet, reményt és jövőt.
Az emberi félelem, szegénység és gyöngeség tapasztalatával szemközt nem maradhatunk közömbösek! A Szentlélek meg tudja erősíteni a szíveinket, hogy megszabadulva az önzésünktől készen álljunk az önfeláldozó szeretetre.
IMASZÁNDÉK ÉS IMÁDSÁG
Isten a kicsinyek és a gyöngék oltalmazója, Ő soha nem feledkezik meg az ínséget szenvedőkről. Ezért imádkozzunk:
- a gyermekekért, akik nem élhetnek biztonságban, védetten;
- a gyöngékért és támasz nélküliekért, akiknek a mi segítségünkre van szükségük;
- azokért, akik nem éreznek erőt magukban, hogy áldozatot hozzanak másokért.
Oltalmazó Atyánk, Te vagy a mi reményünk és erősségünk. Fiad önfeláldozása révén megszabadítottál minket. Áraszd ki Lelkedet, hogy készek legyünk az önfeláldozásra és az odaadásra embertársainkért a mi Urunk, Jézus Krisztus által.