Május 3. Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok (Jn 14,6-14)
Milyen életcélt tűztünk magunk elé, és mennyire vagyunk következetesek annak megvalósításában?
Mit jelent Jézusnak az a mondata, hogy „Aki hisz bennem, az ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sőt, még nagyobbakat is tehet azoknál”?
Jézus által minden képzeletet felülmúló módon ugyanazt az életet élhetjük, amit Ő. Ahogyan Jézus nemcsak tükörképe, hanem megjelenítője az Atyának, vagyis benne az Atya beszél és cselekszik, ugyanez megvalósulhat bennünk is. Részünk lehet az ő szenvedésében és halálában, de a nagyobb tettekre, a megdicsőült életében való részesedésre is képessé tesz minket a Szentlélek, hogy az Atya megdicsőüljön bennünk. Krisztus az Egyház által (=általunk!) folytatja működését a világban, éspedig egyenértékűen. Ahogyan az Atya tettei Jézusban nyilvánultak meg, úgy az Isten irgalmas szeretete tovább működik azokban, akik vele egységben élnek, sőt, még nagyobb méretekben: világviszonylatban, az apostoli igehirdetés és a szentségek által.
NB! Életünk célja, és annak egyben elérési módja a Jézussal való legszemélyesebb kapcsolat kialakítása és elmélyítése a Szentlélek által. Így lesz egyre mélyebb, és egyre személyesebb a kapcsolatunk az Atyával is.