Nagyböjt 1. hete, hétfő – Mt 25,31-46
Tudjuk-e, hogy kik azok a személyek, akik iránt tettekben kell megnyilvánulnia a szeretetünknek?
Jézus az imádság és a böjt mellett az irgalmasság cselekedeteit jelölte meg a vallásos élet harmadik nélkülözhetetlen pillérének (Mt 6,1-18).
A végső ítéletről szóló mai evangéliumi részben Jézus felsorolja, hogy kik azok, aki a mi irgalmas szeretetünkre szorulnak. Arra figyelmeztet minket, hogy az üdvösséget csak azok nyerik el, akiknek az embertársaik iránti irgalmas szeretete tetteikben nyilvánult meg. Akik elmulasztják a segítségnyújtást, azok nem jutnak be a mennyek országába.
Talán meglepő, hogy a számonkérésnél senkitől nem kérdezik meg, hogy hitt-e Istenben, pedig Jézus azt mondta, hogy „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8). Ez így igaz, mert a hitre nélkülözhetetlenül szükség van, hit nélkül ugyanis senki sem képes az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására. A hitből fakadnak a szeretet cselekedetei, melyekért az örök üdvösség, vagyis Isten szeretete, azaz maga az Isten lesz a jutalmunk.