Évközi 8. hét, kedd – Mk 10,28-31
Áldozathozatalainkért milyen jutalmat várunk Jézustól?
Jézus nem hagyott kétséget afelől, hogy bőségesen megjutalmazza azokat, akik érte mindenről lemondanak. Ezt az ígéretét kiterjesztette a későbbi követőire is, amikor úgy fogalmazott, hogy „mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit és földjét, százannyit kap (már) most, ezen a világon, az eljövendő világban pedig örök életet”.
Az igazi jutalom: az örök élet. De nemcsak a túlvilágon, hanem már itt a földön: az Istennel való közösség, az Isten életében való részesedés. A Kövess engem! azt jelenti, hogy Tarts velem! – A lemondásokért cserébe tehát Jézus önmagát ajánlja.
Az pedig, hogy „százannyit kap, (már) most ezen a világon”, szintén felbecsülhetetlen értékű ráadás. Ez azt jelenti, hogy azok a kapcsolataink, amelyek az Istennel való kapcsolatunkba ágyazódva jönnek létre, sokkal jobban és boldogítóbban fejlődnek, és kiteljesednek már itt a földi életünkben is, és nem szűnnek meg soha: örökké tartó és örökké boldogító szeretet-kapcsolatok maradnak.