Évközi 3. hét, szerda – Mk 4,1-20 – Hogyan alkalmazzuk magunkra Jézusnak a magvetőről szóló példabeszédét?
Jézusnak a magvetőről szóló példabeszéde Márk evangéliumában első helyen áll az Isten országáról szóló példabeszédek sorozatában, és megadja az Isten országa megvalósulásának programját.
A példabeszéd egyszerre tanúskodik Jézus tudásáról, bölcsességéről, alázatáról és ugyanakkor bizalmáról is. Mert Jézus tudja, hogy Isten országának a megvalósulását mindig akadályozni fogja a mi könnyelműségünk, anyagiasságunk, állhatatlanságunk, stb. De ennek ellenére – sőt, ezzel együtt és Jézussal együtt – nekünk is bíznunk kell abban, hogy Isten igéje mégis jó talajba fog hullani. Isten – mint jó „földműves” – gondoskodik arról,
hogy Jézus tanítása a jó szívekben gazdag termést hozzon.
A példabeszéd alapján mindegyikünknek fel kell ismernie azt, hogy konkrétan mi akadályoz abban, hogy Isten igéje meggyökeresedjék, megmaradjon és bőséges termést hozzon a szívünkben, mert csak ezután tudjuk ennek akadályait elhárítani.
Olykor már a kezdet kezdetén akadályozza a megértésünket, hogy felületesen hallgatjuk Jézus tanítását, azzal az előítélettel, hogy ezt már sokszor hallottuk, és jól ismerjük. Ezért helyette inkább érdekesebbnek tűnő gondolatokkal foglalkozunk. Vagy aktuális tennivalóink terelik el a figyelmünket, az anyagi javak előteremtésével és más „evilági” gondokkal küszködünk. Esetleg szorongások, aggodalmak vagy félelmek kötnek gúzsba minket. – Nehéz megtartani a helyes értékrendet és sorrendet! Pedig amikor Jézus tanítását hallgatjuk, minden mást félre kell tenni.
Paradox módon (= furcsának tűnhet) Isten igéje számára akkor leszünk jó talaj, ha mindenekelőtt őszintén beismerjük, hogy lelkünk szántóföldjén mindenféle talaj megtalálható, sok köves és tövises talaj (azaz sok rossz szokás, helytelen kötődés, függőség) és sok agyontaposott út van, amelyek akadályoznak minket Jézus tanításának befogadásában és megvalósításában. Aki ezeket fölismeri, bűnbánatot tart, és igyekszik komolyan venni Jézus tanítását, abban az isteni ige máris jó talajba hullott, és meg fogja hozni a maga termését.
Legyen erőnk és vigasztalásunk Jézus keresztáldozata, amellyel megszerezte nekünk bűneink bocsánatát! Éljük át, hogy a szentmisén jelen vagyunk Jézus keresztáldozatánál, és erre figyeljünk, ebben vegyünk részt! Vele együtt ajánljuk fel mi is az ő keresztáldozatát, úgy is, hogy a magunk mindennapi keresztjét hordozva vállaljuk, sőt kérjük (a 3. eukarisztikus ima szerint), hogy mi magunk is „Istennek szentelt örök áldozattá váljunk”!
Azzal az elhatározással távozzunk minden szentmiséről, hogy nemcsak figyelmesen meghallgattuk Isten igéjét, hanem magunkévá is akarjuk tenni és Jézus hűséges követői akarunk lenni, hogy együtt lehessünk vele és szeretteinkkel Isten országában!