November 21. – Mt 12, 46-50 – B. Szűz Mária „bemutatása a templomban”. = Szűz Máriát a hagyomány szerint 3 éves korában felajánlották Istennek a jeruzsálemi templomban.
Akarunk-e személyes kapcsolatba kerülni Istennel? Keressük-e és teljesítjük-e Isten akaratát?
Az első évszázadokban a keresztények többet szerettek volna megtudni Máriáról, mint amennyit az evangéliumokban róla megírtak. Jakab apostol apokrif „ősevangéliuma” szerint (amely nem tartozik az Egyház tanítóhivatala által sugalmazottnak elfogadott könyvek közé) Máriát három éves korában a szülei a jeruzsálemi templomban felajánlották az Istennek. Ennek emlékére Jeruzsálem közelében építettek egy templomot is, amelynek a felszentelése 543-ban a mai napon volt.
(A nyugati egyházban XI. Gergely pápa engedélye alapján a XIV. század kezdetén kezdtek csatlakozni a keleti egyház ünnepléséhez. Majd 1472-től ünnepelik az egész Egyházban.)
! Mária azért lett méltóvá arra, hogy emberi testet adjon a második isteni személynek, mert egész lényét az Isten szolgálatára bocsátotta. Ha mi is teljesen átadjuk magunkat Isten szolgálatára, akkor Jézusnak a mai evangéliumban elhangzott szavai szerint Máriához hasonlóan, akit az Atyaisten leányának (tehát Jézus testvérének!), ugyanakkor a Fiúisten anyjának és a Szentlélek „mátkájának” (= jegyesének!) is hívunk, mi is minden emberi elképzelést felülmúló személyes kapcsolatba kerülhetünk Jézussal, és vele együtt az Atyával és a Szentlélekkel. Nagy öröm és kegyelem, hogy ez az Isten akarata mindnyájunkkal kapcsolatban!
Aki személyes kapcsolatba, sőt „közösségbe” akar kerülni Jézussal, annak (Jézushoz hasonlóan) az Atya akaratát kell keresnie és teljesítenie. „Ki az én anyám, és kik a rokonaim?” „Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám.” Nem azt mondta, hogy „olyan, mintha” testvérem, nővérem és anyám lenne, hanem annak mondja, és valóban az is!
Szent Ferenc a hívőkhöz írt levelében írta (mindkét változatban egyformán!), hogy „a mi Urunk Jézus Krisztusnak a jegyesei (!) akkor leszünk, mikor a Szentlélek által a mi Urunk Jézus Krisztussal egyesül a hívő lélek. Testvérei akkor, amikor az Atyának az akaratát teljesítjük. És anyja (!) akkor, amikor az isteni szeretet és tiszta és őszinte lelkiismeret által a szívünkben és testünkben hordozzuk őt, és szent cselekvéssel a világra szüljük őt.” Aztán még újra és újra ismételgeti, hogy „milyen szent, vigasztaló és gyönyörűséges a tudat, hogy jegyesünk van”, stb.
! Ha (1) a Jézussal való személyes kapcsolatunk elsőbbséget élvez minden emberi kapcsolatunk között, és ha (2) mindenek elé és fölé helyezzük a mennyei Atya akaratának teljesítését, akkor mi is olyan kapcsolatba kerülünk Jézussal, mint Jézus az ő édesanyjával, Máriával, és mindazokkal, akiknek eledele a mennyei Atya akaratának teljesítése volt a múltban, és lesz az eljövendőben, a világ végezetéig. Ezt a lehetőséget ajánlja föl nekünk Jézus. Éljünk vele!