Lelkitükör házasoknak – 3.

Lelkitükör házasok számára – 3.

Önmagammal való szembetekintés

  • Elfogadom-e önmagam olyannak amilyennek Isten teremtett, a tulajdonságaimat, fizikai alkatomat?
  • Elfogadom-e, hogy NŐnek illetve FÉRFInak teremtett engem Isten?
  • Saját egészségemre, fizikai ápoltságomra figyelek-e?
  • Vannak-e céljaim?
  • Nyitott vagyok-e Isten felé?
  • Istennek tetsző-e az, ahogy a napjaimat töltöm?
  • Van-e mindennap kapcsolatom Istennel, imádkozok-e mindennap Hozzá?
  • Teremtek-e magamnak pár perc csendet naponta, hogy magamba tekintsek?
  • Megvizsgálom-e tetteimet a nap végén?
  • Őszintén megbánom-e bűneimet Isten előtt?
  • Titkolok-e el bűnöket a gyóntatószékben?
  • Isten az, aki új szívet ad nekünk, hogy bűneinkből megtérjünk. Hiszem-e, hogy a szentgyónás által új szívet kapok tőle? „Most azonban vessétek le a régi embert…. és öltsétek magatokra az újat, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig.” Kol 3,1-11
  • Mi tart vissza attól, hogy levetkőzzem a régi embert és felöltsem az újat?
  • Akarom-e én, hogy új ember legyek, Isten segítségével küzdjek keményen minden nap a helytelen cselekedeteim elhagyásáért?

Házastársammal szembeni vétkek

Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére: férfinak és nőnek teremtette őket.” Ter 1, 27

  • Egyenrangú társnak tekintem-e házastársamat?
  • Uralkodok-e társam felett védve magam az igével, hogy a „férfi feje az asszonynak”?
  • Tisztelem-e társamat?
  • Lenézem-e társamat tudása miatt: nincs annyi iskolája, mint nekem, vagy mert helytelenül ír, vagy beszél… stb?
  • Meghallgatom-e társam ötleteit, kívánságait?
  • Hozok-e döntéseket egyedül, akkor, amikor az ő véleményét is ki kellene kérjem?
  • Elhanyagolom-e a társamat?
  • Szánok-e időt a kettőnk közötti kapcsolat ápolására?
  • Mondom-e naponta neki, hogy szeretem?
  • Kényeztetem-e társamat apró figyelmességekkel, megölelem-e naponta, adok-e puszit, csókot stb.?
  • Elhanyagolom-e, hogy néha romantikus hangulatot teremtsek kettőnknek?
  • Hagyok-e időt neki a hobbijára, ami neki örömet szerez, még ha én azt nem is tartom fontosnak?
  • Irányítom-e, befolyásolom-e őt, hogy mindig azt tegye, amit én szeretnék, hogy csináljon?
  • Szoktam-e „lehúzni”, megszégyeníteni társamat mások előtt?
  • A házasságunkban lévő problémákért általában a társamat okolom-e?
  • Kiabálok-e társammal, bántom-e, vagy zsarolom-e bizonyos célok elérése érdekében?
  • Lenyugszik-e a nap a haragunk felett”? (Ef 4,26)
  • Segítek-e társamnak az otthoni feladatok elvégzésében, vagy hagyom, hogy egyedül csinálja?
  • Segítek-e társamnak a gyereknevelésben?
  • Szándékosan vagy lustaságból idegesítem-e társamat azzal, hogy megvárom: többször is elismételje kérését, amíg megteszem?
  • Elhanyagolom-e az otthoni teendőimet (főzés, mosogatás, szemét eltakarítás, különböző javítások, stb.)?
  • Türelmetlen vagyok-e társammal szemben amiatt, hogy lassú a hallásra, cselekvésre vagy lelki fejlődésre?
  • Szánunk-e időt közösen az imára, hálaadásra, dicsőítésre? Részt veszünk-e a szentmisén?
  • Figyelek-e arra, hogy családom papja legyek?
  • Meghallgatom-e társamat, hogy elmondja érzéseit, amikor valamivel megbántom, vagy magára hagyom?

Pénz a családban

  • Megbeszéljük-e az anyagi költségeinket?
  • Döntök-e egyedül pénzbeli dolgokban társam tudta nélkül?
  • Megfontoltan költekezünk-e?
  • Segítünk-e rászorulókon?
  • Vannak-e pénzbeli tartozásaim, tartozásaink?
  • Elhanyagoljuk-e adósságaink, számláink vagy az egyházi adó kifizetését?
  • Folyamodok-e szerencsejátékokhoz, fogadásokhoz?
  • A pénz hajszolása eltávolít-e minket Istentől és egymástól?
  • Mennyire pénzközpontú az életünk, hatalmába tart-e a pénz hajszolása?
  • Folyamodok-e törvénytelen úthoz vagy bűnhöz nagyobb nyereség reményében?

Szexualitás

  • Elfogadom-e társam fizikai kinézetét?
  • Megadom-e, ami „a házastársamnak jár”?
  • Együttlétünk során figyelek-e társam igényeire, hogy neki mi a jó, vagy csak a magam kielégülését keresem?
  • Kötelességtudatból vagyok-e együtt a társammal, vagy örömemet lelem az együttlétben?
  • Gyakran keresek-e kifogásokat (fejfájás, gyerek, stb.) csak hogy ne nyaggasson a párom az együttlétért?
  • Fantáziálok-e másról, miközben társammal vagyok?
  • Keresem-e, vágyok-e másra a társamon kívül?
  • Történt egy házasságtörés? Fenn áll-e ez a kapcsolat?
  • Előfordult-e alkalmi „fizetett kapcsolat”?
  • „Legeltetem-e a szemem máson”, tudva azt, hogy ez bűn?
  • Folyamodok-e önkielégítéshez?
  • Nézek-e pornográf anyagokat?
  • Elvárok-e a társamtól olyan dolgokat a szexualitásban, amelyeket ő nem akar?
  • Járok-e esti klubokba, lokálokba?
  • A családtervezésben Istennek is tetsző, megengedett módszereket használok-e? Kerülöm-e a tiltott fogamzásgátló módszereket (abortusz, abortusztabletta, esemény előtti és utáni tabletták, spirál, indokolatlan petevezeték elkötés, óvszer, stb.)?

Gyerekeink elleni vétkek

Napjainkban mindenki siet; pozíciót, jólétet akar elérni – s ennek következtében a gyermekek nagyon keveset kapnak szüleikből” (Kalkuttai Szent Teréz anya)

  • Okoztunk-e méhen belüli testi vagy lelki sérülést gyermekünknek: örömmel fogadtuk-e gyerekünk érkezésének hírét, nehezteltünk-e a jöttére, születése előtt vagy után mondtunk-e olyan kijelentéseket, melyekből a gyerekünk arra következtethetett, hogy terhünkre van?
  • Ártunk-e gyerekünknek a nevelési módszereinkkel?
  • Következetesen járunk-e el gyermekeinkkel?
  • Töltünk-e minőségi időt velük? Miközben gyermekemmel foglalkozok, egyebet csinálok-e mellette (mert így igazából nem is vagyok vele)?
  • Figyelmet fordítok-e arra, hogy gyermekem mivel tölti az idejét?
  • Teljesítmény centrikus gondolkodás is lehet bűnforrás: a maximumot várom-e el a gyermekemtől, hogy állandóan helyesen viselkedjen, jól teljesítsen az óvodában, az iskolában stb.?
  • Gyermekemet szeretem, vagy csak a teljesítményére vagyok büszke?
  • Tudom-e, hogy mi gyermekem „szeretetnyelve” és eleget teszek-e ennek?
  • Szoktam-e megjutalmazni gyermekemet, megdicsérem-e naponta?
  • Hangoztatom, hogy mennyi mindent megteszek a gyermekért, miközben a gyermek érzelmi igényei kielégítetlenül maradnak?
  • Beszélgetek-e vele, illetve meghallgatom-e gyerekeimet?
  • Az általunk hordozott sebeket „átadjuk-e” gyermekeinknek?
  • Érzi-e a gyermekem a munkahelyi problémáimat?
  • Szoktam-e kigúnyolni gyermekem?
  • Gyerekeink előtt veszekszünk-e, nézeteltéréseinket előtte vitatjuk-e meg?
  • Ha ideges vagyok dühömet gyerekeimen vezetem-e le?
  • Tudatában vagyok, hogy a büntetés, ezen belül is a gyerek testi bántalmazása (elfenekelés, a sokat emlegetett „atyai pofon”, pálcázás stb.) hatalmas veszélyeket rejt magában, de a túlzott engedékenység és az elkényeztetés is nagyon távol áll Isten szándékától?
  • Kiabálunk-e gyerekeinkkel, bántalmazzuk-e fizikailag, ami testi vagy lelki károkkal járhat?
  • Beismerem-e hibámat, kérek-e bocsánatot tőle, ha megbántom, vagy ha helytelenül járok el?
  • Figyelünk-e gyermekeink testi, szellemi, lelki fejlődésére, növekedésére?
  • Gyerekeinknek halhatatlan lelkük van és ennek megmentésében az örök élet számára nekünk is feladat jutott. Hogyan végezzük ezt a ránk bízott feladatot?
  • Imádkozunk-e gyermekeinkkel együtt?
  • Olvasok-e vagy mesélek-e a Bibliából nekik?
  • Átadjuk-e gyermekeinknek Jézus örömhírét?
  • Elvisszük-e gyermekeinket templomba, vagy csoportokba, közösségekbe, ahol Istenről hall?
  • Küldjük vagy hívjuk őket az Úr házába?

Szüleimmel, testvéreimmel, társam szüleivel és testvéreivel szembeni vétkek

Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.” Kiv 20,12

  • Mellettük állunk öregségükben?
  • Tisztelem-e, szeretem-e szüleimet és társam szüleit?
  • Imádkozok-e szüleimért, testvéreimért, társam szüleiért és testvéreiért?
  • Figyelek-e öregedő szüleim, társam szülei egészségére?
  • Nyújtunk-e – ha szükséges – fizikai vagy anyagi segítséget öregedő szüleinknek?
  • Törekszem-e a szüleimmel és társam szüleivel való békességre?
  • Adok-e alkalmat arra, hogy örömüket leljék az unokáikban?
  • Figyelünk-e szüleinkre, testvéreinkre, hogy lelkük üdvösségre jusson?
  • Megbeszéljük-e szüleinkkel, testvéreinkkel az adódó problémákat és sérelmeket?
  • Kérünk-e bocsánatot szüleinktől, társunk szüleitől, ha megbántjuk őket, vagy ha ők minket, akkor megbocsátunk-e?
  • Öregedő szüleinknek nagyon fontos, hogy meghallgatjuk őket. Én milyen „meghallgató” vagyok?
  • Szüleinknek, társunk szüleinek mondunk-e köszönetet a segítségükért, szoktuk-e megdicsérni őket, hogy értékesnek érezzék öregségükre magukat?
  • Irigy vagyok-e testvéremre vagy az ő anyagi helyzetére?
  • Szül-e vitát, kapzsiságot, irigységet köztem és testvérem közt az örökség?