Évközi 14. hét, kedd – Mt 9,32-38
Hogyan fogadjuk a rosszindulatú, igazságtalan rágalmakat?
Érdemes megfigyelni, hogy milyen Jézus magatartása, amikor a magukat mindenkinél vallásosabbnak tartó farizeusok az ördögtől megszállott néma meggyógyításának nyilvánvaló csodája ellenére sem akartak hinni Benne. Azzal a képtelen rágalommal álltak elő, hogy Jézus nem Isten erejével, hanem az ördögök fejedelmétől kapott erővel tett csodát. Tanuljunk Jézustól, hogy amikor minket is rosszindulatú rágalmak érnek, mi is hasonlóan tudjunk viselkedni.
Jézus nem válaszolt a rágalmakra. Ugyanakkor ezekkel nem tudták Őt eltéríteni gyógyító, üdvözítő munkájától, hanem ugyanúgy tovább folytatta, amit addig tett (hirdette az üdvösség örömhírét, valamint meggyógyított minden betegséget).
Később (Máté evangéliumának 12. fejezetében) majd utal rá Jézus, hogy milyen meghasonlás, sőt pusztulásra ítéltség van a rosszindulatú rágalmak mögött. Most azonban Máté evangélista csak arról számolt be, hogy Jézusnak megesett a népsokaságon a szíve, mert olyannak látta őket, mint a pásztor nélküli nyájat, amely tévelyeg, ezért vezetőre, gondoskodásra van szüksége. Ezért tanítványait arra szólította fel, hogy imádkozzanak jó pásztorokért.
Ahogy Jézus hatalmát megkérdőjelezték, kigúnyolták, nevetségessé, valamint lehetetlenné akarták Őt tenni, később ugyanúgy bántak az apostolokkal, valamint azok utódaival is.
Ma is mindenféle képtelen, fondorlatos, vérlázító vádat kitalálnak, hogy Jézus, illetve az Egyház ellen lázítsanak. Sajnos, olykor sikeresen szembeállítják a hívőket, a papokat, valamint a főpásztorokat egymással, sőt még a pápával is.
Ne vegyük a szívünkre a rosszindulatú vádakat! Ne veszítsük a kedvünket sem, hanem tegyük tovább a jót!
Jézus példát adott arra is, hogy a rágalmakat szánakozó lelkülettel fogadjuk, még azoktól is, akiken nem tudunk segíteni, illetve akiknek a meghasonlásuk miatt előre látható a bukásuk. Mert ahogy Jézus mondta: „Minden önmagával meghasonlott ország elpusztul” (Lk 11,17).
Vigyázzunk arra, valamint imádkozzunk azért, hogy a világban tapasztalható nagy nyomorúság, ugyanakkor az emberi elvetemültség láttán a szívünk gyűlölet helyett teljék el türelemmel, valamint szánakozással. Isten töltsön el minket irgalommal, könyörülettel, valamint késztessen arra minket, hogy imádkozzunk papi hivatásokért. Ne feledkezzünk meg a már hivatásukat teljesítő papokról sem! Értük is imádkozzunk, hogy lássák meg, hogy a mai emberek is milyen megfáradtak, illetve tévelygők. Ez ösztönözze őket papi feladataik kitartó vállalására.
Kérjük Istent, adjon lelkipásztorainknak leleményességet, türelmet, szelídséget, ugyanakkor erőt, hogy hivatásukat Krisztus példája szerint állhatatosan teljesítsék!