Husv. 7. hete, péntek – ApCsel 25,13-21; Jn 21, 15-19
Együtt működünk-e a Szentlélekkel? Legfőképpen mit ajánlatos kérni Tőle?
Azzal kezdtük ezt a hetet, hogy a Szentlélek nélkül semmire sem megyünk. Ezért a legfontosabb, hogy Vele együttműködjünk. Ha ebben állhatatosak maradunk, akkor okosságot, valamint erőt kapunk ahhoz, hogy helyes célokat tűzzünk ki, végül pedig minden erőnket és képességünket a kitűzött cél elérésére fordítsunk.
Pünkösd ünnepéhez közeledve feltárul számunkra, hogy mi a küldetésünk. Mégpedig az, hogy Isten az ő szeretetét általunk akarja jelenvalóvá tenni azok számára, akiket ránk bízott.
Ha valóban „Megismertük és hittünk a szeretetben”, ahogy János apostol megfogalmazta hitünk lényegét (1Jn 4,16), akkor az a dolgunk, hogy viszonozzuk ezt a szeretetet. Legfőképpen tehát az szeretet ajándékát érdemes kérni a Szentlélektől, az Isten Szeretetének Lelkétől.
Jézus nem elégedett meg a szeretet szóbeli megvallásával, hanem annak gyakorlati megvalósítását is megkívánta Pétertől. Aki ugyanis teljes szívével akar ragaszkodni Krisztushoz (aki Őt igazán szereti), az feladatot, küldetést kap. Mindez nem csupán Péterre, hanem ránk is vonatkozik.
Jézus tőlünk is megkérdezi mindennap, hogy szeretjük-e Őt. Az érzelmek és a szavak szintjén túl a tetteinkkel tudjuk a legjobban kifejezni, hogy mennyire szeretjük. Ha teljesítjük parancsait, az egyértelmű választ tudunk adni a kérdésére. A Jézus iránti szeretetünket a másokról, a ránk bízottakról való gondoskodással, a velük való törődéssel fejezhetjük ki (vagyis annak a jézusi parancsnak a teljesítésével, hogy: „Legeltesd bárányaimat”). Ez azt jelenti, hogy ha szeretjük Őt, akkor úgy törődünk azokkal, akiket ránk bíz, amilyennel Ő szeretne törődni velük! Jó lenne este minden napot azzal az érzéssel lezárnunk, hogy: „Jézusom, a feladatot, amelyet rám bíztál, teljesítettem”.
Ne csak szavunkkal, hanem tetteinkkel, egész életünkkel tegyünk tanúságot Isten szeretetéről a világban! Ne feledjük, hogy Krisztus előbb szeretett minket! Ő mindig jobban szeret bennünket, mint amennyire mi vagyunk képesek Őt szeretni!
Kérjük a Szentlelket, segítsen meg minket, hogy legyen erőnk, okosságunk Jézus szeretet-parancsának a hűséges teljesítésére. Ne a magunk földi előnyeit keressük, hanem úgy szeressük azokat, akiket ránk bízott az Isten, hogy a mi gondoskodásunkban és törődésünkben az ő szeretetét ismerjék fel. Így szeretetünkkel elsősorban a magunk, valamint szeretteink üdvösségét szolgáljuk!
Köszönjük meg és becsüljük nagyra küldetésünket! Ugyanakkor kérjük Isten segítségét, hogy ahol mi vagyunk, ott maga az Isten legyen jelen általunk a világban az ő gondviselő szeretetével! Így egész életünk Isten megdicsőítése lehet!