Nagyböjt 3. hete, csütörtök – Lk 11,14-23
Hogyan fogadjuk a rosszindulatú gyanúsítgatásokat, a rágalmakat, és hogyan válaszolunk ezekre?
Nem lehetett kétségbe vonni, hogy Jézus gyógyítása – a néma emberből az ördög kiűzése – csoda. De mivel hinni mégsem akartak Jézusnak, ezért találták ki, hogy Ő az ördögök fejedelmének segítségével viszi végbe csodáit.
Jézus nem háborodott föl, hanem érvelni kezdett. Ha egy királyság vagy egy család tagjai egymás ellen fordulnak, ez annak a jele, hogy annak a közösségnek ütött a végórája. Vagyis ha Jézus valóban a sátán segítségével törné meg a sátán hatalmát, akkor az is igazolódna, amiről Jézus beszélt, hogy a sátán pozíciója megrendült, vagyis elközelgett az Isten országa.
Az ördögűzések azt bizonyítják számunkra, hogy Jézus le tudja győzni az emberi lelket fogva tartó sötét erőket. (! Ezt teszi ma is!) Jézus úgy győzte le a sátánt, hogy nem vette át a sátán stílusát, hanem érvelt ott, ahol az érvek helyébe a gyanúsítás lépett. – De NB! a gonosz elleni küzdelmet nem csupán Jézusnak kellett megvívnia lelkünk üdvösségéért, hanem nekünk is meg kell vívnunk.
Időnként megfeledkezünk arról, hogy két egymással ellentétes erő küzdőterének középpontjában élünk, és nekünk is részt kell vennünk abban a harcban, amely a gonoszság és a világosság erői között folyik. Ez a küzdelem nem tűr semlegességet, mindenkit döntésre szólít fel: vagy Krisztus mellett, vagy Krisztus ellen. Jézus egy római polgárháborúból származó közmondással fejezte ki, hogy az állásfoglalás elkerülhetetlen: „Aki nincs velem, az ellenem van.”
Az a csökönyös és ostoba ember, aki nem hallgat Jézusra, és csak a maga feje után megy, az ellene van. Aki viszont meghallgatja az Ő szavát és tettekre váltja, az vele van.
! Ha nem vigyázunk, könnyen a gonosz oldalára sodródunk, akár saját környezetünkben is, amikor meggyanúsítunk vagy megrágalmazunk másokat. Nagyon fájdalmas sebeket tud okozni, ha legjobb szándékunkat is rosszhiszeműen értelmezik azok, akiket szeretünk, akik kisebb-nagyobb közösségünk tagjai.
Vegyünk példát Jézusról, hogy ilyen helyzetben hogyan kell viselkedni! Ne vitatkozzunk, mert azzal senkit sem lehet meggyőzni, és csak rontunk a helyzetünkön. Ehelyett gondolkodjunk el a minket ért vádakon, és legyünk Jézus követői! Harag és indulatosság helyett imádkozzunk, aztán a Szentlélekre figyelve szelíden és higgadtan érveljünk, hogy ha van rá mód és lehetőség, akkor szembesítsük rágalmazóinkat az igazsággal!
! Ne engedjünk a gonosznak! Sohase keseredjünk el, és bízzunk abban, hogy Isten segítségével képesek vagyunk (legalább önmagunkban) legyőzni a rosszat!