Templomunk fölszentelési évfordulója (1743)

 

Templomunk fölszentelésének ünnepén a szentmisék 6-kor, 8-kor, 10-kor, 11-kor és 18.30-kor lesznek, gyóntatás 8.00-12.00 és 16.00-19.00 között.

Templomunkat jelenét és múltját összefoglaló néhány perces kisfilm elérhető ITT, weboldalunk fényképes galériában pedig az archív képeket is összegyűjtöttük ITT.

 

 

Ferenciek tere 1840 körül – (Kuwasseg – Martens festménye) – BTM Metszettár 52.24.3 (V-50-199)

Az első templomot IV. Béla, Ferences Világi rendi király, „Második Honalapító” az 1250-es években építtette gótikus stílusban. 

IV. (Kun) László korától (1272-1290) kezdve a templom közjogi jelentőséggel rendelkezett: a közeli Rákosmezőn tartott királyválasztó országgyűlések Te Deum-ának színhelye.

A törökök 1526. szeptember 23-án a templomot felgyújtották, a ferenceseket kardélre hányták. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az „Angyaloknak nagyságos Asszonya” kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom „Szinán bég”-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.

A ferencesek 1686 nyarán állították vissza e falak között a katolikus istentiszteletet. Hivatalosan 1690. április 7-én adta újra birtokba I. Lipót császár és király.

Ferenciek tere 1920 körül – BTM Kiscelli Múzeum fényképtár

 

A XVIII. század elején a templomot és kolostort barokk stílusban újjáépítették. Ünnepélyes felszentelése 1743. szeptember 21-én, Szent Máté apostol és evangélista ünnepén történt.

A „reformkorban” lelkiségi és szellemi központ volt. Falai között működött a “pesti szónoktriász”: Albach, Gegő és Gasparich atyák.

Trianon után e kolostor lett a Szűz Máriáról nevezett ferences rendtartomány központja.

1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszüntette. 40 évnyi kényszerű távollét után 1990. szeptember 1-jén térhetett vissza a rend templomba és folytathatta évszázados küldetését: Isten dicsőségének és felebarátaink üdvösségének szolgálatát, mely ma is a kiengesztelődés (szentgyónás) és a gyakori szentmisék országosan is ismert helyszíne lett.

A XIII. században épült templom védőszentje Szent Péter ferences vértanú volt, majd a barokk átalakítás óta Alkantarai Szt. Péter (1499-1562) ferences testvérünk oltalma alatt működik.